Vészhelyzet a mezőgazdaságban - Életbevágó információk az Agrárium Konferencián
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárium Konferenciát Kecskeméten.
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárium Konferenciát Kecskeméten.
1973-ban Tótkomlóson az emberek sem hagyhatták el a települést – szólalt meg az akkori száj- és körömfájás eset idején dolgozó állatorvos.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
Az biztos, hogy a járványhelyzet felszámolása hosszú folyamat lesz Magyarországon.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát.
A döntés okát nem részletezték, csupán annyit közöltek, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó.
A hatóságok a fertőzött tetemeket a járvány gócpontjához közel földelik el, elkerülve a kockázatos szállítást.
Nagy Márton szerint a hazánkban újra felbukkant száj- és körömfájás vírus rendkívüli hatással lehet a hús- és tejárakra.
Azonnali behozatali tilalmat rendeltek el a magyar és szlovák állatokra és állati termékekre.
Több mint 50 év után ismét megjelent a magyarországi állatállományokban a ragadós száj- és körömfájás betegség.
Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei.
A németek január 10-én jelentették be az első ragadós száj- és körömfájás megbetegedést az országban, amely közel 40 év után az első eset volt.
Az Európai Unió jelezte, hogy a német hús- és tejtermékek értékesítése folytatódhat a fertőzött régión kívül.
Nagy-Britannia állategészségügyi kockázatból fakadó import korlátozásokat vezetett be.
A németek kijelentették, hogy egyes korlátozó intézkedéseket, köztük az állatszállítás bizonyos korlátozásait nem hosszabbítják meg.
Nagy pofont kaphatnak a német termelők a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Németországban negyven év óta most először fordult elő ragadós száj- és körömfájás.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.