Fokozódik a helyzet: itt már drónokat is bevetnek a járvány miatt
A spanyol hatóságok drónokat, infravörös technológiát és keresőkutyákat vetnek be a fertőzött vaddisznók azonosítására.
A spanyol hatóságok drónokat, infravörös technológiát és keresőkutyákat vetnek be a fertőzött vaddisznók azonosítására.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Egyre népszerűbb az Európai Unión kívüli piacokon, így a Távol-Keleten is a magyar sertéshús.
Ha valaki sertéshúst szeretne venni Magyarországon, mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Kína 62,4 százalékos előzetes dömpingellenes vámot vetett ki az Európai Unióból származó sertéshús-importra.
A feldolgozott sertéshús nemzetközi értékesítése visszaesett, az exportált mennyiség 14,5 százalékkal (60,3 ezer tonnára) mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Idén először több bevételt generált a sertéshús exportja az oroszoknak, mint a baromfihúsé.
Milliók választják ilyenkor Európában a kerti sütögetést - az élősertés-árakat is megmozgatja a most induló grillszezon.
A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét a hazai és a nemzetközi piacokon.
Az USDA jelentése szerint mérsékelt árcsökkenés figyelhető meg a globális sertéspiacon.
Egyes sertéshúsok kilónkénti ára már 2000 forint felett jár Magyarországon a boltokban.
Bizony a következő hetekben és hónapokban emelkedésre kell számítani a sertéshús esetében.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Hiába csökkennek az alapanyagárak több élelmiszer-termékpályán is, a húspiacon nem reális árcsökkenésre várni.
A tejtermékek és a takarmányok ára is csökken Európa-szerte, de a sertéshús esetében további drágulásra kell számítani.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Ez nem jó hír Magyarországnak sem.
Van, amit még a legnagyobb vállalatok sem bírnak el.
A költségek drasztikus emelkedése még nagyobb drágulást hoz magával.
Kína nem viccel.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.