A megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb, páradús időjárás nemcsak az embereknek adott fellélegzést, hanem valóságos ajándék volt az erdők számára is.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.
Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.
Fokozottan védett növényfaj megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn itthon.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is.
Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értéke kiemelt fontosságú.
2022-ben 2 millió, 2023-ban 2,5 millió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő Magyarországon.
2023-ban 60 ezer facsemete telepítésével indult el Budapest és környékének egyik legjelentősebb erdőátalakítása.
40 hektáros, komplex környezetvédelmi fásítást valósított meg a Pilisi Parkerdő Zrt.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
A kormányzat elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett.
Környezetkímélő terepjárók segítik innentől az erdészek munkáját a Pilisi Parkerdőben.
Évről évre, lassan, de biztosan emelkedett a tűzifa ára Magyarországon, már 5000 forint felett jár 100 kg.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
Mexikó és az Egyesült Államok közösen 51 millió dolláros létesítményt épít a csavarféreg elleni küzdelemhez.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak a Balatonon, ahol az utóbbi időben szokatlan algásodás figyelhető meg.
Érdekes belegondolni, hogy az élelmiszeripari termékek közül, a gyorsan elkészíthetők, vagy fogyasztásra kész ételek között, miért olyan sok az újraformázott.
