A konyhakert nem csupán vízszintes ágyások soraiból állhat, könnyen alakíthatjuk a kertet háromdimenziós élettérré.
A Közép-Amerikából származó chayote, más néven egymagvú tök hazánkban is egyre népszerűbb és könnyen termeszthető zöldségféle.
A tél utolsó hónapjába értünk, így érdemes elkezdeni a tavaszi előkészületeket a kertekben is.
A gyökérzöldségek nemcsak rendkívül táplálóak, de a konyhában is sokoldalúan felhasználhatók.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
Vannak hidegtűrő fajok, melyek korán kiültethetők, és akadnak olyanok, amelyek könnyen megfáznak.
Ha kellő figyelmet fordítunk a palántáinkra, akkor garantáltan meg fogják hálálni.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A koraiság fokozására számos módszer létezik, de miért is hasznos az, ha korábban van termés?
Az ÖMKi a Föld napján egy új tájfajtával üzen a biológiai sokféleség megőrzéséért.
A kertészeti kultúrák palántanevelése során gyakran okoz jelentős veszteséget a palántadőlés.
A sikeres termesztés kulcsa két egyszerű lépésben rejlik: megfelelő vetőmag és palántaföld választása.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
Alig fogyasztanak, de sokat segítenek a modern növénylámpák az ideiglenesen a lakásban tartózkodó kerti fajok gondozásában.
Precíz és teljesen automata palánta átültető robottal rukkolt elő egy holland vállalkozás.
A piacokon palántákat árusító kereskedőket ellenőriztek az elmúlt hetekben a Nébih szakemberei.
Érdemes a kiskertbe zöldségkülönlegességeket is termeszteni, szinte mind már április közepe és május közepe között vethetők.
Folyamatosan csökken a szamóca termőterülete és éves termésmennyisége Olaszországban.
Az időjárásnak köszönhetően idén a növények életében közel egy hónappal korábban történik minden.
Éled a kert: állandó helyre vetéssel, vagy palántázással népesítsük be a zöldséges kertet?
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
