A számok nem hazudnak: durva, mennyibe kerül egy kiló kenyér itthon
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
Innovatív kovászolási technológián alapuló termékcsalád létrehozását tervezik Magyarországon.
Óriási lehetőségek előtt áll a magyar élelmiszerexport a Balkán-félsziget térségében.
Először szervezett üzletember találkozót Dohában az Agrármarketing Centrum élelmiszer exportfejlesztési üzletága.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A magyar-szlovén agrár-külkereskedelmi forgalmunkban a kivitelünk 2023-ra meghaladta a 217 millió eurót.
A kutatók a legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte.
A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente Nébih negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint.
Hiába a gabonaárak mérséklődése, ennél fontosabb tényező az energia, a szállítás és a munkabér.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
A magyar csemegekukorica-szektor továbbra is Európa éllovasa 2025-ben, megelőzve Franciaországot.
Kína három hónappal meghosszabbította a marhahúsimportra vonatkozó vizsgálatát, ami átmeneti megkönnyebbülést jelent a globális beszállítók számára.
A szezon alakulására jellemző változékony időjárás ellenére az ágazatnak részben sikerült felépülnie az előző szezonban elszenvedett súlyos csapásból.
Marokkó spárgaexportja immár negyedik egymást követő szezonban újabb és újabb rekordot döntött.
A Nébih idén is kiemelt figyelmet fordított a permetezésre szolgáló növényvédő gépek műszaki felülvizsgálatát végző állomások ellenőrzésére.