Súlyos csapás ez a magyar pálinkának: tönkremehet az egész ágazat?
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
A pálinka előállításában egyszerre van jelen a tudatos fajtaválasztás és a hagyományokra épülő, ugyanakkor folyamatosan megújuló technológia.
A katasztrofális gyümölcsszezon sokat árt a pálinkának is, ráadásul a fogyasztás is egyre csökken.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
Idén remekelt a borsodi Sáppusztai Pálinkafőzde a Nemzeti Pálinkakiválóság Programon.
Terítéken a világ tömény italai a pálinkától a konyakon át a grappáig és a keserűkig.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Szeptembertől ismét pálinkamester-képzést indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Zala vármegyében található az ország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 5 hektáron foglalkoznak az egyre megszokottabbá váló gyümölccsel.
Meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni Magyarországon a pálinka kultúráját.
A pálinka a magyarság egyik fontos védjegye, nemzeti identitásunk és kultúránk része.
A pálinkakészítés nem csupán kulturális, hanem jelentős gazdasági tevékenység is, különösen Magyarországon.

Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.