Nagy lemaradásban a magyar gazdák: ebben a spanyolok is előttünk járnak
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
Az EU és az USA között létrejött legfrissebb kereskedelmi megállapodás szerint a spanyol fekete olíva exportőröknek további 15 százalékos vámmal kell szembenézniük.
Miközben a magyar gazdák évről évre keserves harcot vívnak a megváltozott klímával, a világ más tájain is súlyos károkat okoz a melegedő klíma.
Az élelmiszerhamisítás alja, amikor olyan anyaggal oldják meg a tömeg, vagy térfogatnövelést, ami ráadásul még egészségre káros.
Mivel a szicíliai citrom- és olívatermelők már két éve vártak az esőre, már az ítéletidőnek is örülnek.
Annyira megnehezítette az olívaolaj-termesztést a szélsőséges időjárás, hogy a világpiaci ára két év alatt több mint kétszeresére nőtt.
Olyan történt a spanyol háztartásokban, amit mostanáig elképzelhetetlennek tartottak.
Az egész mediterrán térség olajbogyótermésére komoly hatással van az éghajlatváltozás, ami az egekbe lőtte az olívaolaj árát.
Luxuscikk lett a spanyol olajbogyó, de milyen hatással lesz ez az olívaolaj piacára?
Az aszály tönkretette Spanyolországban a termést, így duplájára drágult az olívaolaj.
A világ olívaolajtermelő országai jelenleg különösen nehéz időszakot élnek meg.
Rekordszintre emelkedett az olívaolaj világpiaci ára a mediterrán országokat sújtó szárazság és forróság miatt.
Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Az első dokumentáltan magyar extra szűz olívaolajat száz milliliteres kiszerelésben lehet kapni egy szaküzletben és néhányat egy borbárban.
Nagyot drágulhat az olívaolaj a következő időszakban, akár még hiány is kialakulhat belőle.
Ők a legnagyobb exportőrök.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.