A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
Mivel az elmúlt években elmaradtak az igazán száraz, hideg telek így a kullancsok is nagyobb eséllyel teleltek át.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Hatalmas méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon, de egyelőre nem biztos, hogy örülhetünk nekik.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Van, hogy szinte mindenütt beléjük botlunk.
Fülsüketítő rajzásra készülnek.
Még a szakemberek is ellenzik a döntést.
Nem lesz könnyű dolga az embereknek Amerika keleti részén.
Mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajoktól hangos a Balaton-part.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
