A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
Mivel az elmúlt években elmaradtak az igazán száraz, hideg telek így a kullancsok is nagyobb eséllyel teleltek át.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Hatalmas méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon, de egyelőre nem biztos, hogy örülhetünk nekik.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Van, hogy szinte mindenütt beléjük botlunk.
Fülsüketítő rajzásra készülnek.
Még a szakemberek is ellenzik a döntést.
Nem lesz könnyű dolga az embereknek Amerika keleti részén.
Mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajoktól hangos a Balaton-part.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
