Rengeteg kárt okozott az eső és a vihar a szántóföldeken és a gyümölcsösökben.
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre m...
A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsava...
A nagy szemű, zamatos gyümölcsöt magyar tudósok nemesítették.
A növénytermesztés eredményessége számos tényezõtõl függ. A levegõ széndioxid-tartalma, hõmérséklete, a fény- és a csapadékviszonyok éppúgy fontos kör...
Fenyegetõ, mondhatni járványveszélyes helyzet alakult ki a szõlõ-ültetvényekben július hónapra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a növény mindhárom megh...
Fliegl ASW letolókocsi nagyteljesítményû trágyaszóró adapterrel A fokozódó környezetkímélés megkívánja, egyrészt a növénytermesztés szemszögébõl, vala...
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növénye...
A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagya...
A kora tavaszi foszformûtrágyázás NPK-mûtrágyák felhasználásával többlethozamot eredményezhet a tradicionális P-trágyázással szemben.
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
Szakmai eszmecserékben, ha szóba kerül a növényi sorrend, gyakran a vetésváltási módozatokról, mint vetésforgókról beszélnek.
A szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználása nem újkeletû kérdés, de hazánkban manapság talán aktuálisabb, mint valaha.
Magyarország 9,3 millió hektárjából 7,7 millió a termõterület, és ebbõl 5,8 millió ha mezõgazdasági terület (közte 4,5 millió ha szántó és több, mint...

A szakértő szerint a betegség miatt a magyarországi kőrisfajták a szilfa sorsára juthatnak.
Dánia eddig csak hírből ismerte a tokaji borokat, lakói inkább a francia és a spanyol márkákat választották.
A 2025–2026-os tél a korábbi évekhez hasonlóan melegebb volt a sokéves átlagnál.
Bár a brit piac hagyományosan a barna héjú tojást részesíti előnyben, a fehér tojóállományok aránya fokozatosan növekszik.
Megvan az év első hőségnapja, berobbant a nyári meleg, idén először mutattak a hőmérők 30 fokot.