Van bőven ebből a húsból, mégsem esszük: miért nem kell senkinek itthon?
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
Magyarországon már alig terem málna, az import málna pedig szinte aranyárban van, 7000 forint felett lehet egy kiló.
Olcsó import tojásokkal veszélyezteti a magyar piacot a Penny Market a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.
A földrajzi árujelzőkkel tudjuk a magyar termékeket megkülönböztetni és védeni is, ezt a továbbiakban is nagyon fontosnak tekinti hazánk.
Nem zártak fényes évet 2023-ban a borászatok Magyarországon, sokan komoly veszteségeket szenvedtek el.
Ha bemegyünk egy boltba, rengeteg a külföldről érkező termék, a hazai áruk jelentős polcveszteséget szenvedtek el az elmúlt időben.
A magyar élelmiszergyártók költségek terén nem tudnak versenyezni külföldi versenytársaikkal.
Újabb európai állomások az Agrármarketing Centrum exportfejlesztési programjában, Rómába érkezett a Hungarian Food Business Program.
2027-ig újabb óriási összeg, 5376 milliárd forint áll rendelkezésre a KAP Stratégiai Terv teljes forráskereteként.
A nyúlhús régebben sokkal többször került a magyar családok asztalára, mint manapság. Nem túlzás azt mondani, hogy mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből,
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is.
Az idén is több tíz millió hazai virágzó dísznövény kerülhet a piacra Magyarországon.
Nagy István szerint húsvétkor is fontos, hogy a biztonságos, hazai élelmiszereket válasszuk.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Bár a boltokban egész évben jelentős a zöldségkínálat, a kora tavaszi időszaktól kezdődően egyre több zöldségfajta esetében veszi át az import helyét a magyar áru.
Az országos ellenőrzés hagyományosan a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó élelmiszerek köré fonódik.
Több olyan dolog is történt a magyar élelmiszeriparban, amire nem igazán volt még példa.
Vegyes a kép Magyarországon a sertést illetően, de 2023 nem volt a termelők legjobb éve, 2024-re pedig nehéz lenne bármit is előre jósolni.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.