Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől: ennyi volt sokak kedvencének
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
A klímaváltozás hatására kiszorulhat a málna hazánkból, kivi és banán azonban lehet bőséggel.
Magyarországon már alig terem málna, az import málna pedig szinte aranyárban van, 7000 forint felett lehet egy kiló.
Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban.
Akár 7 ezer forintba is kerülhet egy kiló magyar málna, a Szedd Magad akciókkal viszont már 2 ezer forintért is hozzájuthatunk.
Hollandiában megkezdődött Európa legnagyobb, nem kísérleti, hanem élesben termelő PV-málnaültetvényének létesítése.
Kedvezőtlen időjárás sújtja málnaágazatot Szerbiában, a szakemberek jelentős terméskieséssel számolnak.
A málnatermesztők szerint a tavalyi évben csak az idénymunkások jártak jól az ágazatban.
Komoly bajban vannak a málnatermesztők Szerbiában, de a hűtőházak tulajdonosai és üzemeltetői sincsenek könnyebb helyzetben.
Rekordmennyiségű fagyasztott málnát exportált a tavalyi évben a háború sújtotta Ukrajna.
Nincs túl jó helyzetben a málnatermesztés Magyarországon, ma mára csak alig 100 hektáron termesztik a gyümölcsöt itthon.
A málna esetében sem kedvezőek a kilátások.
30 év alatt a hazai termés 99%-át elvesztettük.
A vártnál alacsonyabb a szezon eleji málna nagykereskedelmi ára Moldovában.
Ezek a robotok hamarosan az embert is lepipálják.
Ezekre érdemes odafigyelni!
Az európai málna fele Lengyelországban termett.
2-3 év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.
Évről évre csökken a málna termőterülete hazánkban.

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.