Nem akármilyen fejlesztés indul Magyarországon: 2026 végéig tart
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Hamarosan kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
2025-ben március végén fog elindulni a szokásos veszettség elleni vakcinázás a rókáknál.
A hagyományos növénytermesztésről lemondó farmerek számára ez a megoldás jövedelmezőbbnek bizonyul.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A villanypásztorok után robotpásztorokkal oldanák meg a szarvasmarhatartás egyik nagy problémáját Ausztráliában.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Még nem késtek el a magyar gazdák az őszi gyeptelepítésekkel és -felülvetésekkel.
Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat.
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálatot tartott.
Ez egy nagyon összetett betegség, amely az emésztőrendszert érinti és a bél bénulását idézi elő.
Fontos kérdések merültek fel a pásztorkodás jövőjéről a második alkalommal megrendezett szakmai fórumon.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.