Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
2025-ben március végén fog elindulni a szokásos veszettség elleni vakcinázás a rókáknál.
A hagyományos növénytermesztésről lemondó farmerek számára ez a megoldás jövedelmezőbbnek bizonyul.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A villanypásztorok után robotpásztorokkal oldanák meg a szarvasmarhatartás egyik nagy problémáját Ausztráliában.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Még nem késtek el a magyar gazdák az őszi gyeptelepítésekkel és -felülvetésekkel.
Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat.
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálatot tartott.
Ez egy nagyon összetett betegség, amely az emésztőrendszert érinti és a bél bénulását idézi elő.
Fontos kérdések merültek fel a pásztorkodás jövőjéről a második alkalommal megrendezett szakmai fórumon.
A különböző adottságú hazai gyepterületek eltérő módon hasznosíthatóak az állattartásban.
A hazai húsmarha ágazat szereplőinek nem volt rossz a 2023-as év, de nem mondhatják el ugyanezt a tejtermelők.
Március végén indul a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása Magyarország több vármegyéjében.
2018-tól a magyar kormány több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra.
A veszettség magas kockázata miatt soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A kedvezményezett köteles a támogatott méh-tenyészetben, méhcsaládonként, évenként egy alkalommal, a mézelvételkor 4 kg mézet visszahagyni.
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
Az enyhébb napok alkalmasak a kerti munkálatokra, főleg az elmúlt hetek kánikulája után.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
Mexikó és az Egyesült Államok közösen 51 millió dolláros létesítményt épít a csavarféreg elleni küzdelemhez.
