Az El Niño nagy mértékben befolyásolja bolygónk klímáját, kutatók szerint visszafordíthatatlan következményeket okozhat.
Állati sejtek tenyésztésével, laboratóriumi környezetben állítják elő a terméket.
A mesterséges intelligencia a fákon lévő virágokat számolja meg olyan képek alapján, amiket akár egy okostelefonnal is el lehet készíteni.
Az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni telephelyén biztosított helyszínt az MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottságának soros üléséhez, 2024. április 17-én.
A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
Az egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak kiemelten fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
A HUN-REN ÖK kutatói szerint az átlagos fajválaszok előre jelzik a környezeti változások együttélésre gyakorolt hatásait.
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány.
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértéséért.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Sárgadinnyéket tanulmányoztak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Magyar kutató részvételével feltárták a talaj szemösszetételének kulcsfontosságú szerepét a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásában.
Különleges méz segíthet az egyik legagresszívabb, legveszélyesebb tüdőfertőzés kezelésében.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
