Ez ott lapulhat minden magyar konyhában: sokan nem is sejtik
Az Állatorvostudományi Egyetem négy éves kutatása nem csak az állattartókat érinti.
Az Állatorvostudományi Egyetem négy éves kutatása nem csak az állattartókat érinti.
Lezárult a november 6-án a budapesti XIII. kerületben kialakult, közel 594 embert érintő enterális megbetegedéssorozat hatósági vizsgálata.
Visszatért a nyúlhús a magyar tányérokra, nagy sikerrel zárult az első Európai Nyúlhús Napok.
A palócleves nem a népcsoporthoz kapcsolódik, Gundel János alkotta meg Mikszáth Kálmán tiszteletére.
A termesztett gombák világa ma már nem csupán a csiperkéről és a laskagombáról szól.
Az otthoni tartósításkor többféle módszer is alkalmazható, viszont, ha az üveg tartalmán romlásra utaló jeleket tapasztalunk, semmiképpen ne fogyasszuk el!
A zöldségeknek általában vagy a levelét, vagy a termését fogyasztjuk, vannak azonban olyan fajok, melyeknek a levélnyele is érték.
Kevéssé ismert lángosváltozat a rongyos lapótya, amelyet sós és édes változatban is sütöttek régen.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
A krizantémok néhány faja haszonnövénynek is tekinthető, mert akár ehető és iható is.
A konyha ideális helyszín lehet a növények számára, mert általánam megfelelő szellőzést és bőséges természetes fényt biztosít.
A magyar konyha népszerű alapanyaga a lencse, sokféle szín- méret- és ízváltozata létezik.
Városi virágágyi kiültetésekben is gyakran találkozunk a kakastaréjjal, vagy más néven a celosiával.
Eddig csak az erdős területeken jelentek meg, idén már a városokban is tömegesen elszaporodtak a repülő rovarok.
A legtöbb séf sosem tudja meg, kik adják a csillagokat, de világszerte versengenek az elismerésekért.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Komposztálni beltérben sem lehetetlen
Nagyon sok konyhai hulladék aranyat érhet a kertben, ezért lehetőleg ne egyenesen a kukába dobjuk őket!

Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.