A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése egyre komolyabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A szakemberek szerint a termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
Hazánkban az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Nem csak a klímaváltozás okoz problémákat a burgonyatermesztésben Magyarországon.
Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy lássuk, az árak nagyon átrendeződtek itthon.
2050-ig 39 ezer milliárd dolláros veszteséget okozhat Európában és világszinten a vizes élőhelyek pusztulása.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
Az USDA előrevetítése szerint a globális termés 2 százalékkal csökkenhet a 2025/2026. gazdasági évben az előző szezonhoz képest.
A NAK készített egy útmutatót, amely részletezi azt, hogy mikor, mi a teendő az öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével kapcsolatosan.
A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete és az RDHSZ együttműködési megállapodást kötött a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztése érdekében.
A hazai száraztészta-piac stabil, az egy főre jutó éves fogyasztás 6,5 kilogramm, miközben az exportértékesítés aránya már eléri a 45 százalékot.
A Nébih a NAV közreműködésével a következő negyedévben kiemelten ellenőrizni fogja a fa csomagolóanyagokat.
