Határozott EU-szabályozásra van szükség az afrikai sertéspestis kockázatának csökkentéséért; fokozottan ellenőrizni kell az Ukrajnából érkező gabonaim...
Ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő népességet a Földön elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel el lehessen látni, átfogó és fenntartható átal...
A következő öt évben kétmilliárd dollárt költ a Syngenta arra, hogy segítsen a termelőknek a klímaváltozás okozta kockázatok csökkentésében – jelentet...
A Corteva Agrisicence bejelentette, hogy létrehoz egy 500 ezer dollár értékű „Corteva Agriscience Climate Positive Challenge” elnevezésű támogatási pr...
Magyarországon lesz a Globális Zöld Növekedési Intézet (Global Green Growth Institute – GGGI) európai központi irodája; az erről szóló együttműködési...
Fontos, hogy kedvező ajánlások szülessenek az agrárgazdaság számára a Víz Világtalálkozón, mivel ez nélkülözhetetlen mind a víz-, mind pedig az élelm...
A Bayer 2019. évi Future of Farming Dialogue konferenciáján gazdálkodók, felsőoktatási szakemberek, vezető nemzetközi iparági szakértők, újságírók és...
Magyarország környezeti erőforrásai, köztük a víz, a talaj, és a rövidebb távon is megújítható erdők hazánk, és a Kárpát-medence jövőjének alapkövei –...
Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat els...
Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is – idézi az MTI a Magyar Tudományos Akadémia...
A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került május 17-é...
Több nyitott kérdés, változóban lévő szabályozási környezet, átalakult piaci körülmények és a klímaváltozás látható jelei borzolják az agrárium résztv...
A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszis...
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyaror...
Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett, de fontosnak tartjuk, hogy az ezt célzó intézkedésekért megfelelő ellentételezést kapjanak a termelő...
Aktuális problémákra keresték a megoldást az idei, 65. Növényvédelmi Tudományos Napok előadói a klímaváltozás hatásaitól precíziós növényvédelemig, il...
A harmonikus talaj-növény kapcsolat a sikeres növénytermesztés egyik legfontosabb feltétele. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt nélkülözhet...
A szélsőséges tél és az aszályos nyár következményei alapból óriási plusz anyagi terheket rónak az állattenyésztőkre, akik az EU-ból való kiválás miat...
Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja egyebek közt a Széchenyi 2020 program 300 millió fori...
A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek, legalábbis...
Az afrikai sertéspestis okozta exportválság rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a hazai sertéságazatot.
A FAO jelentése szerint az akvakultúra történelmi mérföldkőhöz érkezett, mivel a globális víziállat-termelés több mint felét már ez az ágazat biztosítja.
2025-ben világszerte már 216 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozhatja meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A hőség az állatokat is megviseli, a hőstressz pedig egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartóknak.
