Hiába kedvez az új árfigyelő rendszer a vásárlóknak, ha a magyar élelmiszergyártók kiszorulnak miatta a beszállítói piacról.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Több élelmiszer ára csökkenésnek indult Magyarországon, de még mindig messze vagyunk a korábbi áraktól.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Július 1-én indul az online árfigyelő rendszer, amely kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni.
Júniustól indul a kötelező akciózás a boltokban a szankciós élelmiszerár-infláció letörése érdekében.
Nagy Márton a kötelező akciózásról egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi szövetség és üzletláncok vezetőivel – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Mini...
Hamarosan 2000 forintba is kerülhet egy kiló fehér kenyér és 5000 forintba ugyanennyi karaj?
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
2023. márciusában 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Ismét árat csökkent a Lidl, most a pékáruk kerültek középpontban az üzletekben.
Egyetlen hónap alatt több mint 20 százalékkal emelkedett két kedvelt zöldségféle ára is.
Tovább drágulhat a már most is ezer forint körüli áron kapható kenyér a magyar boltokban.
Az idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pént...
Februártól olcsóbb lesz a liszt Magyarországon, áprilisban pedig véget az élelmiszerdrágulás.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
80 százalékra szeretné növelni a magyar zöldségek arányát a boltokban a DélKerTÉSZ.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
