Fillérekért veszik a körtét az élelmes magyarok: itt juthatsz hozzá olcsón
Itt a körte szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Itt a körte szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Közepes körüli körtetermésre számíthatunk idén Magyarországon, az árak is ennek megfelelőek lesznek.
Már érik a magyar körte, az édes és egészséges gyümölcsöt október végéig szüretelik.
A tavalyinál 12 százalékkal kisebb körtetermés várható 2023-ban Franciaországban.
Brazília és Japán felé fordulhat Belgium körteexportjának fő iránya a következő időszakban.
Almából és körtéből is a tavalyinál jóval kevesebb termés várható idén Svájcban az előrejelzések szerint.
A körte világpiaca idén érdekes tendenciákat mutat, amelyek részben egyes országokban tapasztalható termelés visszaesésének köszönhetőek.
Megjelent a következő szezonra vonatkozó előrejelzés az északi félteke alma- és körtetermésére.
A tavalyi kiváló év után idén 8 százalékkal kisebb körtetermés várható Franciaországban.
Az előrejelzések szerint idén kevesebb alma- és körtetermés várható Hollandiában a tavalyinál.
A Lleidában megrendezett Interpera 2023 konferencián az európai termelés 8,5%-os visszaesését prognosztizálták.
Az EU körtetermelése az előrejelzések szerint 240 000 tonnával 2,1 millió tonnára emelkedik.
Az áprilisi európai almakészletek 12,6 százalékkal alacsonyabbak, mint 2022-ben.
A WAPA módosította a déli félteke alma- és körtetermésére vonatkozó előrejelzését.
Erős kereslet és magas árak jellemzik a körte világpiacának jelenlegi helyzetét, néhol már fogyóban a készletek.
A WAPA jelentése szerint a tavalyival megegyező mennyiségű körte van az európai raktárakban.
A tavalyinál valamivel kevesebb körte van az európai raktárakban, kivéve Lengyelországban.
Egy igazi hullámvasúton "ül" a körtetermelés mind Magyarországon, mind Európában.
Az idei termés 346 ezer tonna lett, ami 0,2%-kal magasabb az ötéves átlagnál Belgiumban.
Az alacsony árak miatt drasztikus lépésre kényszerültek a flamand almatermesztők.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.