A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget...
A peronoszpóra kórokozóját (Plasmopara viticola) Amerikából szállított, szõlõvesszõ-kötegekbe kötözött szõlõlevelekkel hurcolták be Európába. Franciao...
A csonthéjasok varasodását két gombafaj okozza: A cseresznyét és a meggyet a Venturia cerasi fertõzi, de ez a kórokozó hazánkban nagyon ritka. Annál g...
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattó...
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkív...
A fertõzést okozó mikroorganizmusok, a fertõzõ forrástól a fogékony szervezetig terjedõ szakaszon, a külsõ környezetben, a különbözõ eszközökön, tárgy...
A sertéseket veszélyeztetõ kórokozók közül az alábbiakban áttekintjük azokat, melyek elsõsorban a légzõ szervrendszert támadják meg.
A WHO (1982) meghatározása szerint az olyan betegségeket és fertõzéseket, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatról az emberre, zoonózisn...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokfél...
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhi...
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elt...
A sertések proliferatív enteropátiája („ileitise”) világszerte elterjedt bántalom. A megbetegedés a kórokozó, a Lawsonia intracellularis szájon át tör...
A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban,...
Napraforgó-termesztésünk egyik visszatérõ gondja, hogy a tárgyévben milyen betegségek, mikor mutatkoznak (milyen mértékben és hogyan), milyen eredménn...
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
A kokcidiumok az egysejtûek egyik rendszertani egységének (Eimeriidae) tagjai. Jellemzõen gazda-, szerv- és szövetspecifikus paraziták.
A napraforgó növényvédelmi technológiáján belül állománypermetezéssel védekezünk a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen. Általában két (és vagy...
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökere...
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai szektor mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került.
Intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a klímaváltozás és a tömegturizmus okozta vízhiánnyal Szantori szigete.
Sokkal több új mezőgazdasági gépet vásároltak a magyar termelők az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Országosan mintegy 12 ezer hektárnyi használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
Megtudtuk, hogy az előrejelzések szerint hogyan fogja érinteni a klímaváltozás a kontinenst.
