Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverése...
A napraforgó termőterülete az utóbbi években megnövekedett, a KSH adatai alapján 2015-ben már 625 000 ha-on termesztették. Termőterületet tekintve a h...
A kalászosok hagyományosan meghatározó szerepet játszanak a magyar mezőgazdaságban, az elmúlt években azonban a repce is fontos szereplőjévé vált a ha...
A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést...
A sertésdizentéria elleni védekezés alapeleme a kellő körültekintéssel kialakított preventív higiéniai intézkedések sora. A védekezés több elem (gyógy...
A hatékony sertéshústermeléshez egészséges emésztőrendszerrel rendelkező állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertőzések okozta emésztési r...
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket...
A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés,...
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alterná...
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget...
A peronoszpóra kórokozóját (Plasmopara viticola) Amerikából szállított, szõlõvesszõ-kötegekbe kötözött szõlõlevelekkel hurcolták be Európába. Franciao...
A csonthéjasok varasodását két gombafaj okozza: A cseresznyét és a meggyet a Venturia cerasi fertõzi, de ez a kórokozó hazánkban nagyon ritka. Annál g...
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattó...
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkív...
A fertõzést okozó mikroorganizmusok, a fertõzõ forrástól a fogékony szervezetig terjedõ szakaszon, a külsõ környezetben, a különbözõ eszközökön, tárgy...
A sertéseket veszélyeztetõ kórokozók közül az alábbiakban áttekintjük azokat, melyek elsõsorban a légzõ szervrendszert támadják meg.
A WHO (1982) meghatározása szerint az olyan betegségeket és fertõzéseket, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatról az emberre, zoonózisn...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokfél...
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhi...
Vásárlás során érdemes odafigyelni a növény lombozatára, egészségi állapotára és arra is, hogy ne legyen kiszáradva a földje.
2026. május 1-jén ideiglenesen hatályba lép az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás.
Az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból, jövő héten talán már csapadék is jöhet.
Négy német sertéságazati szervezet közös nemzeti támogatási programot sürget annak érdekében, hogy a termelők meg tudjanak felelni az új állatjóléti előírásoknak.
A kínálat még mindig nem elég bőséges, ezért az áruházláncokban továbbra is kifejezetten magas árat kérnek a spárgáért Hollandiában és Németországban is.
