A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés,...
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alterná...
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget...
A peronoszpóra kórokozóját (Plasmopara viticola) Amerikából szállított, szõlõvesszõ-kötegekbe kötözött szõlõlevelekkel hurcolták be Európába. Franciao...
A csonthéjasok varasodását két gombafaj okozza: A cseresznyét és a meggyet a Venturia cerasi fertõzi, de ez a kórokozó hazánkban nagyon ritka. Annál g...
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattó...
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkív...
A fertõzést okozó mikroorganizmusok, a fertõzõ forrástól a fogékony szervezetig terjedõ szakaszon, a külsõ környezetben, a különbözõ eszközökön, tárgy...
A sertéseket veszélyeztetõ kórokozók közül az alábbiakban áttekintjük azokat, melyek elsõsorban a légzõ szervrendszert támadják meg.
A WHO (1982) meghatározása szerint az olyan betegségeket és fertõzéseket, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatról az emberre, zoonózisn...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokfél...
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhi...
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elt...
A sertések proliferatív enteropátiája („ileitise”) világszerte elterjedt bántalom. A megbetegedés a kórokozó, a Lawsonia intracellularis szájon át tör...
A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban,...
Napraforgó-termesztésünk egyik visszatérõ gondja, hogy a tárgyévben milyen betegségek, mikor mutatkoznak (milyen mértékben és hogyan), milyen eredménn...
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
A kokcidiumok az egysejtûek egyik rendszertani egységének (Eimeriidae) tagjai. Jellemzõen gazda-, szerv- és szövetspecifikus paraziták.
A Nemzetközi Baromfiszövetség (IPC) szerint a geopolitikai feszültségek az energiapiacokon, a műtrágyaellátásban és a logisztikában is zavarokat okoznak.
Az üzemanyagköltségek az agrárium összes ráfordításának mintegy 9-12 százalékát teszik ki.
A szezonális trendeknek megfelelően a belföldi kígyóuborka ára meredeken esik, alig egy hónap alatt az átlagár 59%-kal esett vissza.
A legalább 80 százalékos zsírtartalmú, 100-125 grammos kiszerelés átlagára 727 forintról 435 forintra zuhant.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
