Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
Csak 2025-ben indulhat be a szarvasmarhák behozatala az Amerikai Egyesült Államokba Mexikóból.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Rendszeresen vándorol, akár több száz km megtételére képes, amihez feltehetően a szél is nagymértékben hozzájárul.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
A horgászok segítségét kéri a helyi horgászegyesület a kormoránok elriasztását illetően Kustánszegen.
A korlátozottan téltűrő növények fagyvédelmi takarásával megvédhetjük őket, de nem megfelelő takaróanyag választásával el is pusztíthatjuk őket.
A gyümölcsimport lehetőséget teremt az afrikai fügelégy behurcolására hazánkba is.
Olyan idegenhonos állat bukkant fel a Balatonban, amely komoly aggodalomra ad okot
12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére.
Egyre nagyobb károkat okoz Európában egy, a Földközi-tenger térségéből hódító útra induló invazív rovar.
Azok, akik kazánnal, kandallóval, kályhával fűtenek, sokszor találkoznak azzal a problémával, hogy bizony kártevők költöznek a farakásokba.
Módosultak a Xylella fastidiosa (Wells et al.) baktérium behurcolását és elterjedését megelőző intézkedések.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Egy év alatt aztán 10-12 nemzedékük is felnő, ezért is szinte egész tenyészidőszak alatt oda kell figyelni rájuk.
Ausztriában továbbra is gondot okoznak a kártevők a sárgarépa tárolásában, a problémát még mindig nem sikerült megoldani.
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó kártevőkről.
A fekete fügelégynek menő neve van, de lesz baja a kártevővel bőven a magyaroknak.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
