Nagy a baj: veszélybe kerülhet a járvány elleni védekezés Amerikában?
Súlyos következményei lehetnek az állategészségügyre nézve a kormányzati ügynökségekben indult leépítéseknek.
Súlyos következményei lehetnek az állategészségügyre nézve a kormányzati ügynökségekben indult leépítéseknek.
Az agrárminiszter a vírus megfékezése érdekében a hatósági utasítások követését kérte a lakosságtól.
Két újabb szarvasmarhatartó telepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét.
Megdöbbentő, mennyi összeesküvés-elmélet terjed a betegséggel kapcsolatban a közösségi médiában.
A hatóság szerint nem okoz környezeti problémát Csemeztanyán a tetemek elföldelése.
Újabb magyarországi gazdaságokban merült fel a száj- és körömfájás gyanúja, reggelre lesznek laboreredmények.
Az új eset különösen aggasztó, mivel az ország egyik legnagyobb tejgazdaságáról van szó.
Az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta: a száj- és körömfájás nem gyógyítható és komoly fájdalmakkal jár az állatoknak.
Teljesen egészséges állományokat is ki kell vágni a száj- és körömfájás miatt, az is kérdéses, hogy valaha újratelepítik-e ezeket.
A járvány megfékezése érdekében az országos főállatorvos újabb intézkedések bevezetéséről döntött.
Első alkalommal azonosították Nagy-Britanniában a madárinfluenza vírusát egy juhban.
Rendkívüli intézkedéseket hoztak Szlovákiában a múlt pénteken felbukkant ragadós száj- és körömfájás miatt.
A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal jelentése szerint újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
A legfrissebb felmérések szerint egyre több környező országban romlik az afrikai sertéspestis helyzet.
Több mint 50 év után ismét megjelent a magyarországi állatállományokban a ragadós száj- és körömfájás betegség.
A baromfiállományokban óriási pusztítást végez a madárinfluenza, és különösen aggasztó, hogy egy ideje tejelő tehenekben is jelen van a kór.
A madárinfluenza (HPAI) az elmúlt években súlyos károkat okozott a világ baromfiállományában.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.