Tízlábú idegen állatok jelentek meg a Balatonban: óriási a baj
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
A KEHOP Plusz Programból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Egyre nagyobb károkat okoz Európában egy, a Földközi-tenger térségéből hódító útra induló invazív rovar.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Az ERTI által fejlesztett döntéstámogató rendszer, a SiteViewer, egy térinformatikai alkalmazás.
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó kártevőkről.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
A mosómedve hiába cuki, egy idegenhonos faj, amely természeti és gazdasági károkat okoz.
A globális felmelegedés egy sor, kártevő jelentette fenyegetést súlyosabbá tesz, a csótányoktól afrikai kullancsokon át a sáskajárásig.
Az egészségügyi kártevők mellett sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben, ráadásul nem mindig egyszerű a védekezés ellenük.
A Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet tiltakozott az uniós agrárforrások elvonása ellen.
Bőven vannak még tartalékok az élelmiszergazdaság digitalizációjában, de nem egyszerű az átállás.
A kormányhivatalok megkezdték a 2025. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A következő évek egyik legfontosabb feladata a hulladéklerakás csökkentése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, szigorúbb előírásokra.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.