A megszokottnál később kezdődhet meg idén a cukorrépa betakarítása az országban, a hazai termelés csupán a fogyasztás 30 százalékát biztosítja.
Az USDA előrejelzése szerint a főbb uniós diótermesztő tagállamok többségénél a tavalyihoz képest kisebb termés várható.
Magyarország friss szilvából pozitív külkereskedelmi egyenleget ért el 2024-ben.
A brazil mezőgazdasági minisztérium hétfői közleménye szerint az unió újra megnyitja piacát a brazil csirkehús előtt.
Nehéz helyzetben vannak a hagymatermesztők Lengyelországban, sok a minőségi probléma.
2025 első 36 hetében a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L méret) csomagolóhelyi ára 63,30 forint volt darabonként.
Kína dömpingellenes vámokat vezetett be a sertéshúsimportra, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat az uniós sertéságazat számára.
Kanada és Kína között konstruktív tárgyalások zajlottak a kínai repceimportra kivetett vámokról.
Franciaország tiltakozik az ukrán tojásimport ellen, miután több szállítmányban az EU-ban tiltott antibiotikumokat és egészségre káros anyagokat mutattak ki.
Kína akár 62,4%-os védővámot vetett ki az uniós sertéshús-termékekre, ami jelentősen veszélyezteti az európai sertéságazat jövedelmezőségét.
Továbbra is jóval több fejes káposztát importál Magyarország, mint amennyit elad külföldre.
Csaknem kétszeresére emelkedett a bikavágások száma az év első felében, a kacsáké viszont megfeleződött.
Míg az ipari zöldségek piaca stabil, addig a frisspiaci termelők komoly nehézségekkel küzdenek az import és a fogyasztáscsökkenés miatt.
A kínai importőrök jelentősen növelik vásárlásaikat Argentínától és Uruguaytól a következő évre.
Júliusban nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek behozatalának volumene, mint a kivitelé.
A legnagyobb beszállító Marokkó volt, ahonnan 53 százalékkal több, 130,6 ezer tonna dinnye érkezett az uniós piacra.
Már jelentős a korai almafajták kínálata a nagybani piacokon, de a kiskereskedelemben még a tavalyi, zömmel import tételeket kínálják.
Lengyelországban sokkal olcsóbb az importált görögdinnye, mint az előző években.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
