Kritikus a helyzet a magyar vizekben: mi lesz így a halágazattal itthon?
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
A tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében.
Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak Magyarországon.
Szlovákiában komoly döntést hoztak a barnamedve-populáció szabályozására, miután több régióban jelentősen megnőtt a számuk.
Idén a ponty és a szürkeharcsa ugyanolyan áron lesz elérhető a piacokon, mint tavaly.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
Ezen a nyáron a szokásos halveszteség a többszörösére nőtt a folyókban kialakult oxigénhiány miatt.
A szakember szerint fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve a halászati ágazat Magyarországon.
Íme, a halastavak, horgásztavak, látványtavak és jóléti tavak létesítésének szabályai.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összefoglalta a halastó, horgásztó, látványtó és jóléti tó, valamint a tározó létesítés szabályait.
Tavaly a drága takarmány, az aszály miatt bajba került az ágazat, idén azonban biztatóbbak a kilátások.
Közös erővel lépnek fel a magyar halágazat erősítéséért és a halfogyasztás népszerűsítéséért.
Elfogadásra került a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a magyaroknak, ha karácsonykor halat akarnak enni.
Az aszály és a vízhiány miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a haltermelők Magyarországon.
Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.
A pusztító aszály nemcsak a földeken tesz komoly kárt, hanem a halastavakban is.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.