Nagy a baj Magyarországon is: itt az igazság, amiről mindenkinek tudnia kell
Zöld városokkal százezrek életét menthettük volna meg a világon, és még nem késő lépni.
Zöld városokkal százezrek életét menthettük volna meg a világon, és még nem késő lépni.
Kegyetlen nyár várhat ránk, fel kell készülni az extrém időjárásra Magyarországon is.
A globális felmelegedés gazdasági hatásai jóval súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték.
Az idei március rendkívül meleg időjárása súlyosan érinti nemcsak Európát, hanem az egész világot is.
Gyakoribb aszályokat és hőhullámokat hozhatnak az elhúzódó El Niño/La Niña időszakok.
Idén is súlyos károkat okozhat a fertőzés, nagyon észnél kell lennie a gazdálkodóknak.
Az élelmiszerbiztonság megóvása érdekében vizsgálat kezdődött az alapvető termények hőséghez való alkalmazkodásának elősegítésére.
A kukoricát viselte meg leginkább a szárazság, de a búza mennyisége és minősége is elmaradt a várttól.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Örülhetnek a szamócatermesztők Hollandiában, a nyári és őszi magas árak kárpótolták őket.
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A biológusok jelentős áttörést értek el a zöldség hőtűrő képességének kutatásában.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
A legfrissebb kutatás szerint nemcsak a rovarirtó szerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását.
Idén extrém hőhullámok nehezítették a munkát, de az időjárás ellenére jó termésre számít a Veszprémi Érseki Pincészet.
Az előttünk álló napokban változás kezdődik időjárásunkban, véget ér a nyár utolsó hőhulláma.
Forrón indult a szeptember is, a legtöbb embernek már elege van a száraz, tikkasztó időjárásból.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.