Időzített bomba ketyeg Magyarországon: idő kérdése, mikor tarol az invázió
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A hínár lehet a legújabb takarmány-alapanyag?
Ha tetszik nekik itt, honosítják magukat.
A víz alatti vertikális farmok jelenthetik az élelmiszertermelés jövőjét.
Egy hínárféle a megoldás kulcsa az ausztrál szakemberek szerint.
Ilyen lesz a Balaton a 2020-as év főszezonjában.
Cél a szarvasmarhák üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentése.
Egy dézsára, és néhány vízi növényre lesz csak szükségünk.
Azt vizsgálják, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás.

Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.