A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
A termelési célú állatok tartására vonatkozó kereteket a Tanács 98/58/EK irányelve adja meg.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Ezúttal egy merinó tért vissza az élet vadabb oldaláról.
Nagyot robbantana ezzel a különleges kecskeméti fajtával a magyar férfi.
Megváltoztak a szokások.
A jószágról megmentői több mint 35 kilónyi gyapjat nyírtak le.
A járvány a globális gyapjúpiacra is hatással van.
Hét éve egy tűzvész következtében szökött meg, és most tért haza.
Nem kedveznek a mostani árak a magyar bárányexportnak – írja a Magyar Hírlap pénteki száma. A juh terméktanács a francia piacot hódítaná meg. Már koso...
Agyon is nyomhatta volna az óriási túlsúly az elkóborolt állatot.
A két fõbb juhtermék, így a gyapjú és a juhhús gazdasági jelentõségében az elmúlt évszázadoktól napjainkig jelentõs változás következett be.
A külsõ élõsködõk fajban gazdag csoportjában vannak olyanok, amelyek csak idõlegesen - táplálkozás céljából - tartózkodnak a legeltetett állatokon, má...
A privatizációval új szemléletû tulajdonosi réteg jelent meg a mezõgazdaságban és az állattenyésztésben is. Hittünk, hinni akartunk a megújulásban, a...
az öt vizsgált minta mindegyikében találtak peszticideket, átlagosan 4,2 különböző szert mintánként, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között.
Az egész Európát sújtó túltermelés miatt kialakult tejválság 2025. év végére begyűrűzött Magyarországra is.
Első körben a túlélést kell megugrani, de a magyar gazdák számára is elkerülhetetlen a hatékonyságnövekedés.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A magyar fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseik egyre kevésbé szólnak kizárólag csak az árról.
