Egyre több magyar tart ilyen állatot: tényleg ennyire jó befektetés?
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
A termelési célú állatok tartására vonatkozó kereteket a Tanács 98/58/EK irányelve adja meg.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Ezúttal egy merinó tért vissza az élet vadabb oldaláról.
Nagyot robbantana ezzel a különleges kecskeméti fajtával a magyar férfi.
Megváltoztak a szokások.
A jószágról megmentői több mint 35 kilónyi gyapjat nyírtak le.
A járvány a globális gyapjúpiacra is hatással van.
Hét éve egy tűzvész következtében szökött meg, és most tért haza.
Nem kedveznek a mostani árak a magyar bárányexportnak – írja a Magyar Hírlap pénteki száma. A juh terméktanács a francia piacot hódítaná meg. Már koso...
Agyon is nyomhatta volna az óriási túlsúly az elkóborolt állatot.
A két fõbb juhtermék, így a gyapjú és a juhhús gazdasági jelentõségében az elmúlt évszázadoktól napjainkig jelentõs változás következett be.
A külsõ élõsködõk fajban gazdag csoportjában vannak olyanok, amelyek csak idõlegesen - táplálkozás céljából - tartózkodnak a legeltetett állatokon, má...
A privatizációval új szemléletû tulajdonosi réteg jelent meg a mezõgazdaságban és az állattenyésztésben is. Hittünk, hinni akartunk a megújulásban, a...

Egy berlini bevásárlóközpontba tévedt be egy vaddisznó, amelyet végül a rendőrök raklapok és rohampajzsok segítségével tereltek ki az épületből.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Már idén tavasszal piacra kerülhet (egyelőre Ausztráliában) egy génszerkesztéssel foglalkozó angol nemesítőműhely munkájának eredménye.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.