A gyengébb palántaminőség miatt némi ijedtséggel indult a szezon, de azóta rekordszámokat mutat a görög szamócaexport.
Körülbelül 60 ezer tonna szamóca áramlik be a franciákhoz külföldről, a legtöbb Spanyolországból érkezik.
Hazánkba összesen 4000-5000 tonna körüli import szamóca érkezik egy évben, de már nem Spanyolországból jön a legtöbb.
10 százalékkal nőtt idén a szamóca exportja a tavalyi szinthez képest Görögországban.
Rekordalacsony a szamóca ára a nagybani piacokon Lengyelországban, 2019-ben voltak csak ennél alacsonyabbak.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Az étkezési alma drágulása várható hamarosan Lengyelországban, aminek részben a jó kereslet az oka.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Az elmúlt napokban szinte az ország egész területén mértek fagypont alatti hőmérsékletet az éjjeli órákban.
Az uniós szabályozási kérdések okozhatnak fejfájást a helyi termelőknek Olaszországban.
Már középtávon 1 milliárd dolláros kivitelt céloznak meg a japán piac vonatkozásában – Törökország egyre nagyobb exportőrnek számít.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A gyümölcsfák és szőlőtőkék tél végi, tavaszi metszése: mikor és hogyan kezdjünk bele?
Szermaradványok a zöldségekben és a gyümölcsökben: mennyire kell tartani ettől itthon?
A Nébih megkezdte a piacokon, kirakodóvásárokon történő ellenőrzéseket, melynek egyik célja az illegális szaporítóanyag-kereskedelem felderítése.
Exportproblémák és egyre romló minőség nehezíti a lengyel Red Jonaprince piaci helyzetét.
Ha a méhek és nélkülözhetetlen társaik eltűnnének, nem lenne, ami megtermékenyítené a növényeket, gyümölcsöket.
A modern társadalmak egyre növekvő vegyianyag-használata súlyos egészségügyi és környezeti károkat okoz, amelyek éves költsége a globális GDP 2-3%-át is elérheti.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
A tavasz első hírnökei már megjelentek hazánkban, a téltemetők és hóvirágok kibújtak a fagyos hetek után.
Az Északi-középhegységbe már visszatért az igazi tél. Bár jelentős vastagságú hótakaró nem alakult ki, a hegycsúcsokon gyarapodott a korábbról megmaradt hóréteg.
A tejpiacon és a sertéspiacon is súlyos a helyzet, jelentős áresést tapasztalnak a szereplők.
