2025. július 18. 10:29
Galambinvázió a magyar városban: komoly lépésről döntött az önkormányzat
Galambinvázió van Békéscsabán, ami miatt újabb intézkedés lépett életbe a városban.
2025. december 5. péntek Vilma
Galambinvázió van Békéscsabán, ami miatt újabb intézkedés lépett életbe a városban.
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
Hazánkban is több helyen kapható béka, fürj vagy galambhús, melyeknek megkérik az árát, de mégis van rájuk kereslet.
A magyar agrártörténet eddig kevéssé kutatott és hiányosan feltárt, de számos értéket hordozó szegmense a galambtenyésztés.
Ha megmentésre szorult madárfiókát találunk, számtalan szempontot mérlegelnünk kell.
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Így változhatnak meg az anyakecsketartás és a haszongalamb vásárlásához nyújtott csekély összegű támogatások.
Egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai prémium galambtermékekre, főként a külső piaci értékesítési területeken.
A gázágyú használatát konkrétan egyetlen jogszabály sem szabályozza, de ez nem jelenti azt, hogy az korlátlanul használható.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
A mangalica térségbéli sikerét jelzi az is, hogy a világ egyik legdrágább, prémium hústermékeket forgalmazó hentesüzlete is felvette kínálatába.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Köszönet illeti a fajtaklubok tagjait, a galambtenyésztőket, hogy megőrzik a génállományt és továbbadják az utókornak a galambász hagyományokat – jele...
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Nem is gondolnánk, mennyi lehetőséget rejtenek a galambok.
Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők.
Komoly tervei vannak a fiatal méhésznek.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
