Szörnyű betegség pusztítja a magyar szőlőt: ez lehet a megoldás ellene?
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!
A kórokozó már Európa számos országában jelen van, Magyarországon pedig 12 vármegyében és 14 borvidéken azonosították.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Március 31-ig nyújtható be támogatási kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez.
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
Terjed az aranyszínű sárgaság.
Fitoplazma támadja az ültetvényeket.
Lépni kell az amerikai szőlőkabóca ellen a szőlőkben.
A jövőben helyszíni szemle alapján, azonnal elrendelheti a hatóság az FD fitoplazma fertőzéssel érintett, körülhatárolt területeken az elhanyagolt sző...
A jövőben helyszíni szemle alapján, azonnal elrendelheti a hatóság az FD fitoplazma fertőzéssel érintett, körülhatárolt területeken az elhanyagolt sző...
Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreé...
Rohamléptekben terjed a szőlőt károsító aranyszínű sárgaság.
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. A korábbi é...

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.