A hőszivattyúk a környezetből nyerik a hőt, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési és hűtési rendszerek.
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Nem csak a termelőknek, a vállalatoknak is vállalniuk kellene a fenntarthatóság költségeit egy jelentés szerint.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
A volt köztársasági elnök szerint a jelenlegi művelési technológiákkal elveszíti a talaj a képességeit.
Hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A szakemberek szerint a műtrágyák és inputanyagok csökkentésével is lehetséges a mostani hozamok tartása, sőt, ezek növelése is.
A német agrárminiszter célja, hogy a biogazdálkodás arányát 2030-ra 30%-ra tornásszák fel.
Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet, így a borászatban is.
Az európai vajárak jelentősen csökkentek, miközben a tejpor piacán enyhe élénkülés tapasztalható a globális túlkínálat ellenére.
A jelenlegi hómennyiség nem elegendő a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de enyhítheti a tavaszi aszályt.
Ha a burgonyát például paradicsom mellett tároljuk, az etiléngáz hatására a gumók jóval hamarabb kezdenek csírázni, és gyorsabban romlanak meg.
Medvenyomokat fedeztek fel Cserhátsurány környékén, ami újabb bizonyíték a Nógrád vármegyében egyre gyakoribbá váló medveészlelésekre.
Horvátországban jelentősen nőtt a búza és az árpa termelése 2025-ben, míg a kukorica és a cukorrépa termésmennyisége csökkent az előző évhez képest.
