Lecserélheti sok magyar gazda a takarmányát: ez lehet a jövő?
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
A volt köztársasági elnök szerint a jelenlegi művelési technológiákkal elveszíti a talaj a képességeit.
Hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A szakemberek szerint a műtrágyák és inputanyagok csökkentésével is lehetséges a mostani hozamok tartása, sőt, ezek növelése is.
A német agrárminiszter célja, hogy a biogazdálkodás arányát 2030-ra 30%-ra tornásszák fel.
Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet, így a borászatban is.
Az elmúlt években hatalmas erőfeszítésbe és nem kevés anyagi erőforrásba került Magyarország mezőgazdasági termelékenységének és versenyképességének megőrzése és fejlesztése.
Itt az idő eloszlatni bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos félreértéseket.
Mozgalmas időszak vár a növénytermesztőkre, de szakértelemmel, előre gondolkozással és újításokkal leküzdhetőek az akadályok.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Izraelben a mezőgazdaság vízigényének már több mint felét megtisztított, visszaforgatott szennyvízből fedezik.
Spanyolországban egyelőre nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a nehéz zöldségszezon az új szerződésekre.
Kemény, mennyivel kevesebbért veszik most a szójababot az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
Az Egyesült Államokban több évtized után először azonosították az Aujeszky-betegséget egy kereskedelmi sertéstelepen.