34 európai civil szervezet kérte a lengyel EU-elnökséget, hogy ne hozzon döntést a farkasok védelmi státuszának csökkentéséről, míg a jogi és szakmai kérdéseket nem tisztázzák.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
Világszerte, így hazánkban is egyre több ember szenved gluténérzékenységtől, tejfehérje-allergiától, tejcukor-érzékenységtől.
Szlovák-Magyar nemeztközi Interreg projekt indult az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére.
Az ENSZ előrejelzése szerint jövőre 307 millió ember szorul majd segítségre, de csak 60 százalékuknak tudnak támogatást nyújtani.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Európa-szerte heves érzelmeket váltott ki a farkasok védettségéről szóló szavazás.
Továbbra is súlyos gondot okoz a munkaerőhiány a magyar mezőgazdaságban, sokszor tehetetlenek a termelők.
Ezeket a tanácsokat kell észben tartani a lejtős területeken történő fűnyírás során.
Néhány ügyes praktikával rengeteget spórolhat az ember a vízfogyasztásán, és egyben a vízszámláján is.
Galandféreg által okozott, potenciálisan halálos betegség egyre gyakoribb előfordulását elemzik a MATE kutatói.
Egyre népszerűbbek a városokban a közösségi kertek, ahol bárki termelhet zöldséget magának.
Beporzó rovarok nélkül sokkal sivárabb lenne az életünk, ételünk-italunk egyharmada eltűnne, vagy megfizethetetlenül megdrágulna a hiányukban.
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt a Földön, mint korábban gondoltuk.
A legrosszabb, amit tehetünk, ha tudatosan etetjük ezeket az állatokat - hiába is csábít minket.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
