Egy független vizsgálat szerint tudományosan megalapozatlan és a szakmai érvekkel is szembemegy az Európai Bizottság javaslata, amely a farkasok szigorú védettségének megszüntetését célozza. A civil szervezetek ezért arra kérik a lengyel elnökséget, hogy függessze fel a döntést. Mint közleményükben kiemelték: a 2023-as Blanco és Sundseth-jelentést felülvizsgáló kutatók arra jutottak, hogy az abban szereplő elavult és pontatlan adatok nem alkalmasak a farkasok védettségének csökkentésére, ráadásul a jelentésben sem szerepel erre irányuló konkrét javaslat - írja az Infostart. Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint a kezdeményezés célja, hogy megakadályozzanak egy olyan jogszabály-módosítást, amely ellentétes az európai uniós alapelvekkel. Úgy véli, a megfelelő hatásvizsgálat és tudományos megalapozottság hiányában nem lenne szabad dönteni ilyen horderejű kérdésben.
Feltámasztották a több ezer éve kihalt óriásfarkast a kutatók
A gazdálkodók részéről a legnagyobb ellenállás Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban tapasztalható - mondta Kun Zoltán. Olaszországban és Spanyolországban például jelentősen megszaporodtak az illegális vadászatok és mérgezések. Sokan félreértelmezik a helyzetet, és úgy gondolják, az EU már engedélyezte a farkasok kilövését, miközben a közúti balesetekben elpusztuló egyedek problémájára sincs megoldás. Az állattartók számára ugyanakkor létezik kompenzáció a háziállatokban okozott károk után, feltéve, ha a gazda megfelelően védekezett. Kun Zoltán hangsúlyozta, valóban léteznek konfliktusok, ám ezek szerinte kezelhetők lennének, ha a gazdálkodók nagyobb együttműködést mutatnának, és hatékonyabb megelőző intézkedéseket alkalmaznának, például kerítéssel vagy terelő kutyákkal.
Sok helyen a gazdálkodók elfelejtették, hogyan kellene együtt élni a farkasokkal
- fogalmazott.
Olyan vadászati program indul, ami drasztikus hatással lesz erre a térségre
Hozzátette, a gyarapodó farkaslétszám a vadgazdálkodásnak is hasznára válik, mivel képes kordában tartani a vadállományban terjedő betegségeket, például a sertéspestist vagy a száj- és körömfájást. A természet saját szabályozó rendszere a farkasokon keresztül szelektálja ki a beteg, legyengült állatokat, így csökkentve a betegségek terjedését. Egy másik kutatás pedig arra világított rá, hogy a farkasok jelenléte csökkenti a vadgázolások számát is. A ragadozók hatására nemcsak egészséges szintre csökken a vadállomány létszáma, de a megmaradt állatok óvatosabbá is válnak.
A medvetámadásokkal ellentétben farkastámadás ember ellen évtizedek óta nem történt Európában. Az elnök szerint sokak félelme abból a mesebeli képből ered, amely szerint a farkas veszélyes az emberre, holott ez csupán mítosz. A szakember szerint a farkas azért vált az ember konkurensévé, mert ugyanazokra a haszonállatokra és vadállatokra pályázik. Kun Zoltán kiemelte: bár a hetvenes évek óta nagyjából tízezerről 23-24 ezerre nőtt a farkasállomány Európában, ez a szám még mindig nem éri el az ökoszisztéma számára ideális szintet. Szerinte a kétszer ekkora létszám sem okozna több konfliktust.
