2023. szeptember 22. 06:02
Sokan hiszik magukról, hogy laktózérzékenyek, de a szakértő szerint tévedhetnek
A szakemberek szerint a laktózérzékenység tüneteit számos más betegség is kiválthatja.
2025. december 5. péntek Vilma
A szakemberek szerint a laktózérzékenység tüneteit számos más betegség is kiválthatja.
Az elmúlt években a kenyérfélék egyfajta ősellenséggé lettek kikiáltva, magas szénhidrát- és gluténtartalmuk miatt, de valóban megérdemelt ez az
A csicseriborsó, az édesburgonya, a homoktövis, a cirok és a kendermag is a jövő szuperélelmiszere lehet.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
A libatop a kertekben és a nem művelt területeken való tömeges előfordulása és a magas kalcium-, fehérje- és vastartalma miatt fontos „vadon termő zöldségnövénynek" számít.
Egészséges étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban.
Idén 1087 termelő 2.821 hektáron termeszt görögdinnyét, ez 14%-kal több, mint az elmúlt évben.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Hét év után lezárult a „Kapj rá!” nevű halfogyasztást ösztönző projekt Magyarországon.
A porcsin szinte bárhol megterem, egy doboz porcsin kapszula azonban 5000-10000 forintba is kerülhet
A nyári tökfélék hazai termesztése eléggé visszaesett az utóbbi évtizedekben, az idei egységes kérelmek alapján kevesebb mint ezer hektáron termesztjük ezeket a zöldségféléket.
A csírák és a mikrozöldek is nagyon egészségesek, érdemes otthon termeszteni őket, mintsem a boltban venni.
Rengeteg kihívással, köztük álhírekkel és tévhitekkel kell megküzdenie napjainkban a tejtermelőknek és feldolgozóknak.
Sokan nem tudják, hogy mi a különbség az eper és a szamóca között, pedig egyszerű a megoldás.
Jól látszik, hogy egyértelműen húsfogyasztó nemzetnek mondhatják magukat a magyarok.
Sokan ódzkodnak tőle, de a tudósok szerint kimondottan egészséges is lehet ez a fajta étrend.
A legtöbben gazként irtják ki a csalánt Magyarországon, pedig igazi csodaszernek számít.
A kiváló minőségű magyar torma nemcsak hazánkban, de külföldön is keresett zöldség.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
