Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken.
Március elején óriásit emelkedett a chilei importból származó Chandler dió ára a kisebb termés és az alacsony készletek tükrében.
A dió igen zsebbenyúlós csemege, ugyanakkor otthon, a kertünkben is megtermelhetjük, ha néhány dologra odafigyelünk.
Pezsgő forgalom jellemzi a moldáv dióexportot: az idei évben Törökország és Olaszország felé élénkültek meg a szállítások.
Rengeteg dióbél érkezik Ukrajnából döntően feketén Magyarországra, ráadásul olcsón.
Országos szinten közepesnél gyengébb termés várható, a tavalyi aszály hatása a fák kondíciójára és a rügyek differenciálódására is hatással volt.
A dióbél esetén a feketén bejövő ukrán és román áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig.
Közepesen gyenge eredményt vár az ágazat egésze, csak a két barackfaj esetében 70 százalékos a kiesés.
A hazai dióültetvényeket tekintve úgy tűnik, hogy idén a korábbinál kiegyensúlyozottabb diótermés várható.
A feketén bejövő ukrán és moldáv (román) áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig hazánkban.
Ukrajnából nemcsak a gabona áramlik dömpingszerűen Magyarországra, hanem a dió is.
A magyar diókivitel főbb célországai nem más, mint Románia, Szlovákia és Németország.
Ha nem közvetlenül a termelőktől vásároljuk a diót, akkor könnyen lehet, hogy 6000 forint feletti összeget is ott kell hagynunk kilójáért.
Az eddigieknél sokkal jobb termésmennyiségre számít idén a Denise és Sandy Kft., de a drasztikus drágulások miatt komoly döntést kellett hozniuk.
Több ezer forintot is elkérhetnek a magyar dió kilójáért a boltokban és a piacokon.
A termelők úgy vélik, hogy 5000 forint lesz alsó hangon a dióbél kilóára Magyarországon.
Mi a helyzet a kedvelt csemegével?
Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió.
Az ÖMKi videótára segít a felkészülésben.
Erős kihívója lett a magyar diónak Európában.
Egy berlini bevásárlóközpontba tévedt be egy vaddisznó, amelyet végül a rendőrök raklapok és rohampajzsok segítségével tereltek ki az épületből.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Már idén tavasszal piacra kerülhet (egyelőre Ausztráliában) egy génszerkesztéssel foglalkozó angol nemesítőműhely munkájának eredménye.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
