Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
A Magyar Bor Akadémia idén is megválasztotta az Év Bortermelőjét Magyarországon.
A jogi oltalom nem csak a minőséget emeli ki, hanem a termelők számára is új lehetőségeket teremt.
A francia Mezőgazdasági Minisztérium hétfőn jelentette be új támogatási csomagját.
A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
A COPA-COGECA európai bortermelésre vonatkozó 2025. évi előrejelzései 145,5 millió hektoliterre tehetők.
Egy nemzetközi kutatás szerint a borászatok 90 százaléka nyereséges vagy nullszaldós borturisztikai tevékenységet folytat.
A Jammertal Borbirtok vezetője szerint könnyen a gazdasági szakadékba vezethet a nem körültekintő borászkodás.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
Több elemből álló országos akció indul a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítása érdekében.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent az aranyszínű sárgaság, amely alattomosan, sokszor észrevétlenül terjed, és több borvidéket sújt Magyarországon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén ismét kiemelt ellenőrzés-sorozatot végez a szüreti időszakban.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
