Súlyos milliárdokat kapnak a borászok: erre költhetik a pénzt
Szőlő szerkezetátalakításra 2024 és 2027 között mintegy 71 millió euró fordítható.
Szőlő szerkezetátalakításra 2024 és 2027 között mintegy 71 millió euró fordítható.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
A szilveszter közeledtével Magyarországon pezsgővásárlási lázba borulnak az emberek.
A Nébih borászati laboratóriuma csak december 18-ig tudta fogadni a mintákat, a borászok visszajelzése szerint így áll a pénzük a termékekben.
Ugyanabban a borászatban készült az ország legjobb cabernet franc-ja és cabernet sauvignonja.
December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma, ezt követően január 3-tól várja majd ügyfeleit.
November 15-től lehet benyújtani a borászati gépbeszerzés iránti kifizetési kérelmet.
2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
A folyamatos költségemelkedés és a csökkenő kereslet mellett a hatékonyabb külpiaci marketing segíthet.
Jelentős csökkenést tapasztalnak a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén.
A megnövekedett költségeket az ágazat régóta képtelen érvényesíteni az átadási árakban.
Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?
Ugrásszerűen megnőtt a sauvignon blanc népszerűsége Magyarországon, kiderült, mi az oka.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
A címkéken fel kell majd tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek.
Az árak emelkedése mellett egyaránt mérséklődik az export és az import Magyarországon.
Majdnem elpusztult a szőlészet a tavalyi aszályban: idén is izgulnak a termésért a tokaji borászatnál
Míg itthon alig veszik őket, Amerikában sorban állnak az úgynevezett natúr borokért.
Július 1-jével módosult a bortörvény, ezekre érdemes lesz odafigyelnie a magyar borászoknak.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.