A kierjesztett biohumusz hatóanyag-tartalmának és értékének meghatározása (x)
Az utóbbi idõszakban az ismét a fejlesztés elõterébe kerülõ biomassza és az abból is gyártható biogáz felhasználásának gazdaságosságánál nemcsak a ter...
Az utóbbi idõszakban az ismét a fejlesztés elõterébe kerülõ biomassza és az abból is gyártható biogáz felhasználásának gazdaságosságánál nemcsak a ter...
Az alternatív energiák ma egyre több érdeklõdést váltanak ki a tudatos, élhetõ világ iránt fogékonyak körében, így az Agro+Mashexpo konferenciáján sok...
Az Európai Bizottság 2005. novemberében közzétett jelentése az unió huszonöt tagországának biotermelését tekinti át az 1999–2003 közötti idõszakban.
- A hőgyészi bodzaültetvényben debütált a spanyol SERRAT BIOMASS szárzúzó - Az új Széchenyi Terv támogatásából épített üzemcsarnokot adtak át a McHal...
A magyar gazdák egyre gyakrabban találkozhatnak az Altherm Kft. biomassza alapú fűtőberendezéseket gyártó és forgalmazó cég, és az Alternconsult energ...
A szakértõi prognózisok szerint a fosszilis energiahordozók készletei és kitermelésük a következõ évtizedekben csökkenõ tendenciájú lesz, ezért az ára...
Magyarország energia mérlegében mindent elsöprõen magas a fosszilis hordozók aránya.
A megújuló energiaforrások feltárására az Európai Unió országaiban már korábban, komoly erõfeszítéseket, kutatási programokat indítottak.
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyors...
Magyarország egyik legjelentõsebb megújítható erõforrás potenciálja a biomassza. Különösen érvényes ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük te...
A megújítható energiaforrások közül az emberiség a biomasszát hasznosítja a legrégebben mint energiaforrást és még napjainkban is, fõként a fejletlen...
A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesz...
Magyarország területének mintegy felén, kb. 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapo...
A csicsóka széles körû hasznosíthatósága és kiváló gazdasági értéke ellenére méltánytalanul mellõzött kultúránk, mert kevésbé ismert hasznosíthatóságá...
Magyarország erőteljes mezőgazdasági tevékenysége miatt a biomassza felhasználása komoly lehetőséget jelenthet, hogy teljesítsük az EU, illetve a Nemz...
Napjainkban az éghajlatváltozással, a rapszodikusan változó olajárakkal és ellátásbiztonsággal kapcsolatos súlyos aggodalmak közepette a megújuló ener...
Napjainkban a környezettudatos és gazdaságossági alapokon, a biomassza tüzelés növekvõ terjedése figyelhetõ meg. Cikkünkben átfogóan mutatjuk be a bio...
Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet...

Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Az idei szezon sok helyen komoly kihívás elé állítja a kukoricatermesztőket. Az aszály jelentősen befolyásolja az állományok fejlődését, ugyanakkor azokban a táblákban, ahol van termésre kilátás, most különösen fontos annak minőségét is megóvni.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályának idején, 2022-ben feleannyi aszálykárt jelentettek július közepéig, mint idén.