Az idei karácsonyi szezonban is tavalyihoz hasonló árszinten kapható az élő hal és a feldolgozott termékek Magyarországon.
Új lehetőségként kamattámogatás indul az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogramhoz.
A „Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása” című projekt célja az ágazat ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerének korszerűsítése.
Feszültség alakult ki, miután a halgazdálkodók számára megnyílt pályázati lehetőséget váratlanul módosították.
A MATE-n indult el Magyarország első Haltenyésztő mérnöki mesterképzése
Két újonnan megjelent támogatás segíti a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.
A klímaváltozás és annak következményei elintézhetik a lazactenyésztést a norvégoknál.
Idén nem tudták friss vízzel feltölteni Dinnyésen a tavakat, ezért visszaforgatják a meglévő vizet, aminek a minősége enyhén szólva sem a legjobb.
Elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése Magyarországon.
Az új MAHOP Plusz program a következő években összesen 53,9 millió eurónyi, azaz kb. 20 milliárd forintnyi forrást biztosít a halágazat számára 2027-ig.
Az elmúlt ötven év leggyorsabban növekvő mezőgazdasági ága lett az akvakultúra, amelyben van még potenciál a FAO közlése szerint.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
