A nyár végi vetési idõszakban (augusztus vége–szeptember eleje) a repce, míg az õszi vetési idõszakokban (szeptember közepe–október vége) az õszi kalá...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
Hektáronként 120–220 kg többlet betakarított kukorica a kombájn magtartályában
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmozna...
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
Elõzõ publikációnkban bemutattuk a keleti kecskeruta termesztésének rövid történetét, gazdasági értékét, az általunk kísérletekben szereplõ „Nesterka”...
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükré...
A hazai piac stabilitását - elsősorban az ágazat szervezetlensége okán - nem sikerült sokáig fenntartani.
Az aszályról legtöbbször terméskiesésként beszélünk, pedig a probléma ennél mélyebb.
A HungaroMet legfrissebb adatai szerint az elmúlt tíz napban tovább romlott a helyzet.
A lengyel állategészségügyi hatóságok adatai szerint az év eleje óta mintegy tízmillió baromfit kellett leölni a járványok megfékezése érdekében.
Az édesipart napjainkban a kakaópiac bizonytalansága, a mesterséges intelligencia térnyerése és az egészségtudatos fogyasztói igények formálják át.
