A nyár végi vetési idõszakban (augusztus vége–szeptember eleje) a repce, míg az õszi vetési idõszakokban (szeptember közepe–október vége) az õszi kalá...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
Hektáronként 120–220 kg többlet betakarított kukorica a kombájn magtartályában
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmozna...
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
Elõzõ publikációnkban bemutattuk a keleti kecskeruta termesztésének rövid történetét, gazdasági értékét, az általunk kísérletekben szereplõ „Nesterka”...
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükré...
A téli csapadékhiány miatt rendkívül alacsony a Tisza és holtágainak vízszintje, ezér mesterséges vízpótlásra van szükség.
Ha mégis ragaszkodunk bizonyos terjeszkedő fajokhoz, érdemes őket cserépbe ültetni vagy gyökérgáttal körbevenni.
Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
