A magyar kukoricatermesztés évtizedeken át Európa egyik sikertörténete volt. Mi történt?
Két évtizeddel korábban magabiztosan állítottuk, hogy hazánk kukorica nagyhatalom.
Az RGT Mogabrix kukoricahibrid első helyen végzett a 2025-ös GOSZ–VSZT–NAK független posztregisztrációs kísérletben
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO!
A kukorica szerepe jóval túlmutat a mezőgazdasági statisztikákon.
A kísérleteket földrajzi szempontból 9 kísérleti helyen állították be, de időjárási okok miatt csak 7 szolgáltatott betakarítási eredményt.
A 2025-ös szezon minden korábbinál élesebben rajzolta ki a magyar kukoricatermesztés kihívásait.
Régiós szinten a gazdaságok küzdenek a csapadékok hiányától.
A HORSCH MAESTRO szemenkénti vetőgépek új generációját a legnagyobb precizitásra tervezték.
Mind Európában, mind Magyarországon nagyot nőtt a mikrobiológiai készítmények piaca, mivel egyre erősebb igény jelentkezik a jó minőségű élelmiszerek iránt
Mostanában már a vetőmagválasztás és az agrotechnika sem a régi rutin szerint történik.
A kártevők mellett újonnan megjelenő gyomfajok, a gyomirtási technológiák folyamatos változása és a mikotoxin-szennyezés is nehezíti a kukoricatermesztést.
A 2025-ös szezonra Magyarországon és a környező országokban is kiemelkedően magas aflatoxinszintet mértek a kukoricában.
A biotechnológiai laborszolgáltatás a CHH Műszaki KFT győri telephelyen érhető el, világszínvonalon.
Mivel országos átlagban az utóbbi húsz év legszárazabb nyara volt az idei, ismét jelentős aszálykár sújtotta Közép- és Délkelet-Magyarországot.
a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai már nem elméleti kérdések, hanem a mindennapi termelés biztonságát érintő tényezők.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
A klímaváltozás következményei, mint az extrém hőség, a csapadékhiány, az új kártevők és betegségek napi szintű működési kihívást jelentenek.
A bankokat sokan csak hitel vagy befektetés miatt keresik fel, holott a szektorban felhalmozott tudás ennél lényegesen többre adna lehetőséget.
A ráfordításokon belül a műtrágyák ára nőtt a leginkább: átlagosan 12,7 százalékkal drágultak.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
