MBH Bank jelentős rálátással rendelkezik az élelmiszer-gazdaságra, és ezért olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál a hitelintézet az agrárügyfeleinek, amelyek elősegítik az alkalmazkodást a változó piaci környezetben és az új uniós támogatási időszakban. Az infláció lassulása és az energiaárak mérséklődése bizakodásra ad okot az egész hazai gazdaságban, így az agrár- és az élelmiszeripari szektorban is.

„Az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével, az MBH Bank létrejöttével a legkisebb őstermelőktől a kis-, a közepes és a nagyüzemeken át az exportképes nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van az élelmiszer-gazdaságra, amelynek finanszírozása kiemelkedő tudást és stabilitást követel meg. Banki oldalról nálunk mindez rendelkezésre áll” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. „Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban, szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség” – emelte ki az ügyvezető igazgató, hangsúlyozva, hogy stratégiai jelentőségű ágazatról, és az olyan meghatározó kérdések révén, mint az élelmiszerárak, az embereket egyre inkább érdeklő területről van szó.

Hozzátette: „az agrárügyfelek esetében kiemelten fontos, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljunk számukra, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci környezetben és a most induló új európai uniós támogatási időszakban. Utóbbival kapcsolatban újonnan elérhető finanszírozási formát is kínálunk az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával, beleértve az Agrár-ökológiai Program jogcímeit is.”

Egy év folyamatos csökkenés után 2023 első negyedévében ismét emelkedett az MBH AgrárTrend Index értéke. Ezt támasztja alá, hogy az MBH AgrárTrend Index 2023 első negyedévében 29,8 ponton áll a 48 pontos skálán, ami 0,3 pontos növekedést jelent a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Éves összehasonlításban azonban még 0,3 pontos csökkenést mutat.

A kilátások szinte minden alágazatban javultak a megelőző negyedévhez képest, különösen az állati termékpályák pozíciója erősödött. Még nincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 35 pontos skálát, de néhány termékpálya közel került ehhez az értékhez. A mutató az ügyfelek, a szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készül, és a hivatalos statisztikákat megelőzi.

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását termelő szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – a termelők elsősorban a jó időjárásra támaszkodnak. Bár csökkent a műtrágya ára, és az egyéb költségek növekedése is megállt, az értékesítési árak visszaestek a 2021 végi, 2022 eleji szintre, amely ellensúlyozásához magasabb termésátlagra van szükség.

Héjja Csaba szenior agrárelemző szerint a búzából és árpából hektáronként 5-6 tonnás termés helyett 6-7 tonna a minimum, ami után némi jövedelmet lehet realizálni. Az ősszel elvetett növényekre jó a terméskilátás Magyarországon, de a kukorica és a napraforgó tekintetében nehéz előrejelzéseket tenni az aszályos időszak miatt. Az Ukrajnából érkező gabonaimportnak piaczavaró hatása volt, de a feldolgozóipar fenntartása miatt bizonyos mennyiségre szükség volt. A kormányzati döntések révén azonban megszűnt az Ukrajnából való behozatal, ezért meg kell kezdeni a tárolókban lévő magyar termények értékesítését. Előfordulhat ugyanakkor, hogy egyes gazdáknak alacsony áron, vagy akár veszteségesen kell eladni a gabonájukat.

Az állattenyésztők helyzete jelenleg kedvezőbb a szakértők szerint, mivel a takarmányárak az első negyedévben tetőztek és mostanra csökkentek. Az állatok nevelése így olcsóbbá vált, és az értékesítési árak nem estek vissza. A szakértők szerint előreláthatóan a közeljövőben magasabb jövedelemre tehetnek szert az állattenyésztők, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek iránti kereslet, ami az adatokból is látszik.

A tejágazatban tavaly országos szinten a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel, ami azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye a bank elemzői szerint. A tejtermékek esetében a kínálat bővülése miatt az árak mérséklődnek, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint más európai országokban. A kiskereskedelemben látható „árháború” egyes tejtermékeknél várhatóan a feldolgozói árak csökkenéséhez vezet a közeljövőben.

Az MBH AgrárTrend Indexben az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban, mivel továbbra is jó jövedelmezőséget biztosít a vágócsirke eladása legalább kilogrammonként 510 forintért, ami a takarmányárakhoz viszonyítva kedvező. Emellett a feldolgozók rendkívül jó évet zártak 2022-ben, de a belföldi értékesítésben és az exportban stagnálás, sőt, csökkenés látható.

Az élénkülő turizmus kedvező hatással van a szőlő-bor alágazatra, és az energiaköltségek csökkenése tovább javítja a kilátásokat. Az új évjáratok már kaphatók a kiskereskedelemben, és bár az árak emelkedtek, nem rendkívül magasak. A gyümölcsösökben nem volt nagy fagykár, így a szakértők szerint az idei termésmennyiség nem lesz problémás.

A termelőknek azonban áremelésre van szükségük, mert nem tudják kellő mértékben kompenzálni az előállítási költségek emelkedését. A szántóföldi zöldségtermesztés jól alakul az év első hónapjaiban tapasztalt kedvező időjárásnak köszönhetően, és bő termésmennyiségre lehet számítani, bár a zöldségárak kissé emelkednek. A hajtatottzöldség-termesztők egy része sikerrel védi ki az energiaköltségek emelkedését a termálkutak használatával. Bár a fogyasztás csökkenése miatt némi félelem mutatkozik, az alágazatban általában jó hangulat uralkodik.

Az AgrárTrend Index által vizsgált termékpályák aktuális folyamatai csak később fognak hatni a bolti élelmiszerárakra – állapították meg a szakértők. Az élelmiszerárak jelenlegi alakulása miatt úgy tűnik, hogy a kiskereskedelemben a kötelező akciók idővel felváltják az élelmiszerár-stopokat. Az infláció lassulása és az élelmiszerárak stagnálása miatt valószínűleg a háztartások élelmiszer-költségei már nem fognak tovább emelkedni, és egyes élelmiszerek árai akár még csökkenhetnek is majd – jegyezték meg a szakértők. A magyar inflációs mutató továbbra is magasabb az EU átlagánál, ami elsősorban az árszínvonal jelentős emelkedéséből adódik. Ennek hátterében az export-import kitettség, az árfolyamváltozások, az energia- és nyersanyagárak növekedése, valamint a magas kamatkörnyezet is közrejátszott, ami jelentős költségemelkedést eredményezett az élelmiszeripari vállalatok számára.

Ezeken túl Hollósi Dávid még arról is beszélt, hogy az MBH Bank által létrehozott és működtetett Agrárcentrumok hálózata azt próbálja üzenni a szóban forgó ágazatokban tevékenykedő ügyfeleinek, hogy „nemcsak banki szolgáltatást érhetnek el nálunk, hanem gyakorlatilag a géplízinget, támogatások előfinanszírozását, faktoring lehetőségeket, agrárbiztosításokat, pályázatírási tanácsadást is, és ezt mind-mind egy helyen. Az ügyfelekhez közel, azaz regionális szinten – vagyis nyolc önálló térségben – intézzük ezen túl a vállalkozók és a gazdálkodók ügyeit személyre szabva, figyelembe véve, hogy mikro - vagy kis- és közepes, vagy nagy gazdasági egységről van-e szó.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017-ben alapított Takarék Agrárigazgatóság 140 milliárd forintos hitelállományt kezelt, addig ma már ez az MBH Bankban 540 milliárd forint. Emellett 30 ezer agrár ügyfele van a hitelintézetnek, és gyakorlatilag 15 ezret közvetlenül finanszíroz az MBH Bank. Hozzáfűzte: van még egy jelképes, de sokatmondó adat, az pedig az, hogy a Magyarországon megművelt mintegy 4,5 millió hektár földterületből az MBH Bank immár 2,2 millió hektárral van közvetlen kapcsolatban.

Hollósi Dávid az Agro Napló kérdésére elmondta: Azt gondolom, hogy a kormány azért tűzte ki az egy számjegyű inflációs célt, mert akkor afelé konvergálnak a gazdasági szereplők és általuk a gazdasági folyamatok. Ha egy 25 százalékos célt tűzött volna ki, akkor 25 százalék felé mozogna a magyar gazdaság. Viszont akkor gyakorlatilag nem érnénk oda, ahová a kormány szeretné, azaz, hogy mérséklődjön a hazai infláció. Az árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás mind ezt a számítást hivatott alátámasztani.

Héjja Csaba hozzátette: az élelmiszerárak már nem fogják elérni a korábbi szintet, csak az áremelkedés üteme lassul le az infláció csökkenésével. Így ez a későbbiekben 100 százalék – azaz újonnan kialakult árcentrum – körül ingadozik majd.