Az alacsonyabb benyújtott támogatási kérelemszám annak köszönhető, hogy sokan félnek a pályázattól, mert bonyolultnak és körülményesnek tartják a sok ügyintézést. Ebben is, mint mindenben van igazság, de az már elmondható, hogy a rendszer már kezd bejáratódni és a hivatalok is megteszik, ami rajtuk múlik.

Ha viszont működik a rendszer, rögtön adódnak a kérdések:

• Hogyan lehetünk sikeresek?
• Hogyan álljunk neki egy ilyen pályázatnak?
• Milyen teendőink vannak?

Ami a legfontosabb, bízzuk szakemberekre a dolgot! Egy profi vízügyes költsége, aki segít a tervek összeállításában, az engedélyek beszerzésében és egy ügyes pályázatíró díja, aki nem engedi el a kezünket a projekt végéig, bizonyosan megtérül.

A sikeres pályázathoz először is egy alkalmas terület kell, amelynek a mérete már előrevetíti az öntözési beruházás szükségességét és hatékony megtérülését. A területre jó, ha legalább 10 évre biztosított a földhasználati jog, de a beruházás megtérülése szempontjából az ennél hosszabb használati időtartam még kedvezőbb lenne.

Ha a területen van olyan földhasználó, aki nem járul hozzá a területen való öntözéshez, vagy a nyomócső területén való átviteléhez, akkor ő a későbbiekben köteles tűrni az öntözőberendezés működését azzal, hogy számára az okozott kárt meg kell téríteni. A jogcím kiírás minden egyes érintett földterület tulajdonosától hozzájárulást kér, viszont az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény szerint az előbb említett módon az öntözéshez ez nem szükséges. (Megjegyzendő, hogy szükség lenne a felhívás és a törvény összhangjára...) A megvalósítást mindenesetre sokban egyszerűsíti, ha minden földtulajdonossal egyeztetjük terveinket és hozzájárulásukat kérjük a fejlesztésünkhöz.

Sarkalatos pont a kérelem indítása során az öntözésre használni kívánt víz mennyisége. Magyarország vízgazdálkodási terve minden egyes vízforrást minősít mennyiségi szempontból is. Ha az adott víztest állapota jónál nem rosszabb, akkor a pályázat beadható. Viszont nagyon sok, elsősorban felszín alatti víztest esetében gyenge a minősítés. Sajnos ez problémát okoz. Mielőtt belevágunk a pályázatba, egyeztessük ezt a kérdést a fent már említett szakemberekkel!

Ha fentieken túlvagyunk, jöhet a terveztetés, engedélyeztetés és a kérelem feltöltése. Mivel a kérelem beadásához jogerős elvi vízjogi-, létesítési vízjogi-, üzemeltetési-, vagy fennmaradási engedély kell, számoljunk vele, hogy néhány hónap kell az előkészületekre. A jogcím az előzetes tervek szerint 2021. év nyarán zárul, ezért komoly szándék esetén érdemes már most nekiállni az anyagok összeállításának.

Az engedélyezés több lépésből áll. Talajvédelmi tervvel, tervrajzokkal, műszaki leírásokkal kell rendelkezni és indulhat is a dolog. Kívülállóként talán bonyolultnak tűnik a folyamat, de egy jó vízügyes segítségével könnyen leküzdhetjük az akadályokat és gyorsabban fog haladni az ügyintézés.

Az öntözésfejlesztés alapjául szolgáló technológiának sem árt időben utánanézni! Ha megvan a kiválasztott eszköz, legalább 3 db árajánlatot érdemes bekérni. A támogatási kérelemhez mindenképpen kelleni fognak, de magának a termelőnek sem árt tudni, mi mennyibe kerül a piacon.

Ezt követően jöhet a támogatási kérelem beadása. Ha jót akarunk magunknak, időközben már megbíztunk egy pályázat­írót, aki a fentiek koordinálásában is folyamatosan a segítségünkre van. Az anyag összeállításához kell még néhány dokumentum a termelővel, termeléssel kapcsolatban, kell egy üzleti és pénzügyi terv és már be is nyújtható a kérelem. Ezután csak türelemre van szükségünk, mivel a hivatali feladatok feltorlódása miatt a bírálat hosszabb időt vehet igénybe. Ha minden jól megy, fél éven belül meg is jöhet az eredmény. A kivitelezésre 24 hónapunk van. Ez az időtartam a gyakorlatban bőven elegendő szokott lenni egy öntözési beruházás esetén.

A megvalósítás során nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a pénzpiacon kedvező kamatozású hitelek érhetőek el, amelyek nagymértékben könnyíthetik a beruházó gazdák helyzetét!

A cikk szerzője: Bányai Tibor