Sokan vannak úgy, hogy akár évek óta problémát jelent tél végeztével a pangóvízek, belvízfoltok megmaradása, ezért sokszor a talajműveletek, a vetések is jelentősen késhetnek. Az Agro Aim Hungária és Agromatic Kft.-nek közösen van megoldás a belvízproblémák kezelésére! Egy konkrét esetben egy 100 hektáros táblát kaptunk feladatul, hogy meg kellene oldani az évek óta művelhetetlen terület újra művelésbe vonását. A vizsgált terület az ország keleti részén helyezkedik el. Még száraz évjárat esetén is esélytelen volt a terület művelése. Első lépésben az összes létező adatot begyűjtöttünk a területről, hogy nekikezdhessünk a problémák feltárásának. Először több évre visszamenőleg megnéztük, hogyan alakult a területen a bioamssza potenciál (mindig volt próbálkozás a vetéssel, de a belvíz a terület jelentős részét folyton kivitte).

A termelővel is leegyeztetve a legproblematikusabb helyeket talajszelvényeket tártunk fel, hogy megismerhessük a talaj és talajvíz viszonyokat is (1. kép). Ezzel párhuzamosan egy terepjáróban ülve 2 cm pontos GPS-el végigjártuk a területet, hogy nagyon pontos domborzati modellt készíthessünk. Ebből lehet megállapítani a természetes lejtéseket, valamint a dréncső elvezetés maximális mélységét és lejtését is.

1. kép: talajszelvények

A talajtani feltárások során nagyon kötött réti-réti szolonyec talajokat határoztunk meg (2. kép), melyet a labor is igazolt. A júniusi felvételezés időpontjában sok helyen már 50 cm-től elkezdett „feltöltődni” vízzel a szelvény, azaz megállapítható volt az is, hogy egy száraz időszak esetén is magasan van a talajvíz. Talajvizeket elérve szintén mintákat vettünk a vizekből, melyeket a laboratóriumi elemzés is igen szikesnek határozott meg. A talaj vízáteresztő és vízbeszivárgó tényezőit, a talajvizek mélységét figyelembe véve kiszámoltuk, hogy milyen mélyen szeretnénk a talajvizet tartani és meghatároztuk, hogy 17,5 méterenként kell minimum a szívó dréncsöveket lehelyezni, hogy kellően képesek legyenek a vizet elszívni.

2. kép: réti szolonyec talaj

A domborzati modell elkészítése után (3. kép) lehetett látni, hogy hol vannak a legmélyebb területek (az egész területen kb. 1 méter volt csak a szintkülönbség), az elvezetendő árkok milyen mélyen helyezkednek. Ezután kezdődhetett a dréncsövek betervezése a területre. A területeken a fekete nyilak jelölik a felszíni víz mozgási irányait, a piros jelenti a legmélyebb, míg a zöld a legmagasabb térszínű részeket. Korábbi bővített vizsgálatokból kielemeztük a feltalaj (0–30 cm) állapotát is. Itt is azt állapítottuk meg, hogy már a feltalajban kedvezőtlen az összes sófelhalmozódás, valamint a nem kedvező, főleg magnézium- és nátrium-ionok kezdtek el megjelenni a talajkolloidok felületén. Ez azért is lehetséges, mert a talajvíz alapvetően sós és a megemelkedett talajvíz folyamatosan felszínre hozta a  kedvezőtlen sókat is, melyek a többletvíz hatás mellett igen kedvezőtlenek a növényter­mesztés számára. A fenti információk alapján egyértelművé vált számunkra, hogy első körben a vízelvezetést kell megoldani, majd második körben kémiai talajjavítást kell véghez vinni, mert a talajban kedvezőtlen sók vannak jelen, amely jelentős növénytermesztési kockázatot vonhat maga után. Ezt a talajjavítást egy általunk is forgalmazott granulált gipsszel lehet megoldani.

3. kép: domborzati modell, lejtésirányokkal

A tervezés alapján összesen 1 552 méter gerincvezeték, 24 901 méter szívóvezetéket terveztünk be, ha minden egyes négyzetmétert alá szeretnénk csövezni, ahol a legkisebb esély is megvan a belvíz kialakulására. A beruházás értéke így összesen kb. 25 millió forint, amely persze igen nagy összegnek tűnik, de ha kiszámoljuk, hogy a 100 hektár nagyságú ingatlan a területalapú támogatási kérelmen kívül idáig semmi hasznot nem hozott (pedig öntözhető is lenne a közelmúltban telepített öntözőrend­szer segítségével), akkor egy intenzív kultúra termesztése esetén akár egy 1 év alatt megtérülhetne a ráfordítás!

4. kép: dréncső terv

A cikk szerzője: Bucsi Tamás