Az idei időjárás nem volt a kukorica számára ideális, a szárazság eredményeképp az országban már több helyen is megkezdődött a betakarítás. Az idei kísérleti területünkön is meglátszik az aszály negatív eredménye, bár a betakarítást még nem kezdhetjük el. A száradás nem egyenletes a táblán. A vegetációs index képen (1. ábra) jól látszik a még aktív, illetve a már kevésbé aktív növények elhelyezkedése. A tábla DK-i részén valamint a fasorokhoz közel eső széleken a kukorica a nedvesség hiányában már egészen elsárgult.

1. ábra: A vegetációs index alapján készített térkép

Ha a friss vegetációs index térképet a korábban létrehozott 3 dimenziós felületre húzva jelenítjük meg (2. ábra), a táblán jelentkező szintkülönbségek is magyarázatot adnak a száradás sebességére.

2. ábra: A vegetációs index alapján készített 3 dimenziós térkép

A szeptember lehűlést és csapadékot is hozott, így az egyik esős délutánon alkalmunk volt áttekinteni az eddigi munkafolyamatokat, tervezgetni egy kicsit a jövőt, és persze megbecsülni, hogy az eddigi év befektetései (mind pénzügyileg, mind munkában) megtérülnek-e?

Az eddigi munkafolyamatok

A mintaterület földhasználatra az idei évben került a gazdaság kezelésébe, így a gazdálkodást a mélyműveléssel kellett kezdeni. Mivel a területen zajló folyamatokat hosszabb távon is szeretnénk vizsgálni, elvégeztük a talaj elektromos vezetőképesség térképezését, valamit művelési zónákra osztva talajmintát gyűjtöttünk, amelyeket laboratóriumi vizsgálatoknak vetettünk alá. Ezeknek a méréseknek a függvényében a szaktanácsadók meghatározták a kijuttatandó tőszámot, majd az ahhoz szükséges tápanyagmennyiségeket. A vetést technológiai gépbérletként használt eszközzel végeztük. A tápanyag-kijuttatást két menetben valósítottuk meg, így a fejtrágyázás során differenciáltan juttattuk ki a szükséges tápanyagmennyiségeket.

A kijuttatásokat minden esetben kultivátorozás követte, amit a gazdaság a saját precíziós gépével oldott meg. A talaj kultúrállapota nem volt azonos a gazdaság kezelésében lévő többi tábláéval, így a növényvédelem költségei ezen a táblán magasabbak voltak, mint a gazdaság átlagában. Ha a költségmegoszlást százalékosan megvizsgáljuk (3. ábra), ezen a táblán emiatt a növényvédelem lett a legmagasabb százalékban megjelenő költség.

Természetesen a százalékos megoszlás az egyes munkaműveletekre nem általánosítható, hiszen ha nem technológiai gépbérlettel, vagy bemutató gépekkel dolgozik egy gazdaság, akkor a költségek eltérőek lehetnek. Ugyanakkor a betakarítás-szállítás, valamint a szárítás és a tisztítás is egyedi költségű a gazdaságban.

A jövőbeli tervek

A mezőgazdasági tábla szempontjából fontos megjegyezni, hogy a talajállapot javult. Az állományszemlék során (amelybe beletartozik a legmodernebb eszközök használata: a műholdas nyomon követés, valamint a „drónnal” végzett szemlézés is) megállapítható volt, hogy a tábla szélén, valamint az elektromos vezetőképesség térképpel kirajzolható homokosabb területeken az állomány száradása gyorsabb volt a tábla többi területéhez képest. Ez felveti annak kérdését, hogy érdemes-e ezeken a területeken a táblát egységesen kezelni, vagy szükséges a differenciálás, vagy akár táblán belül eltérő növények (zöldítés) termesztése is indokolt lenne. Ennek eldöntésében sokat fog segíteni a hozamtérkép, ami az eltérő területek megtérülés-vizsgálatára is lehetőséget ad majd.

A hozam becslése, az elvárások, a megtérülés

Bár a jó gazda szeme hizlalja a jószágot, a kukorica számára korlátozott csapadék az idei évben nem tette lehetővé a terményben mérhető hozammaximalizálást. Panaszra így sincs ok, mert a jelenleg ismert, valamint a még nem ismert, de már kalkulálható költségek alapján – figyelembe véve a kukorica jelenlegi tonnánkénti árát – a gazdálkodás sikeres lesz. A nem hivatalos becslés alapján – amibe persze egy picit a gazdálkodó optimizmusa is belejátszik – arra számítunk, hogy táblaátlagban eléri a hozam a 7 t/ha-t.  Ebben az esetben az elemzést azzal a szemlélettel kell majd elvégezni, hogy a differenciálás milyen hozamnövekedést – és ebbe beleértjük a termény-, valamint a pénzügyi hozam értéket is – eredményezett, hogyan kompenzált a kukorica az eltérő kezelések esetén, illetve mit tehetünk azért, hogy a következő évben még jobb eredményeket érjünk el. Ehhez azonban meg kell várnunk a hozammérés eredményeit…

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor