2050-re 9 milliárdan leszünk a Földön, 2030-ig a jelenlegi fehérjeigényhez képest + 40%-ra lesz szükség. Szűkülő lehetőségek mentén ezek a prognózisok indukálják a hazai agrárium fejlesztési irányait – mondta Sátorhelyen Dr. Nagy István, az FM parlamenti államtitkára. A magyar mezőgazdaság méreténél fogva nem releváns, nincs ármeghatározó szerepe a világpiacon, éppen ezért a tömegtermelésből a minőség, a hozzáadott érték irányába kell elmozdulnunk. A hazai növénytermesztés, ezen belül a szójatermelésünk GM-mentes, aminek jó része exportra megy, viszont hétszázezer tonna GM szóját importálunk a hazai állatállomány takarmányozására. Ezen a ponton kell beavatkoznunk – hangsúlyozta az államtitkár. Kormányzati törekvések vannak arra vonatkozóan, hogy a takarmányozás hazai szinten termelt GM- mentes alapanyagokkal történjen. Kísérletek folynak, sőt, már meg is van a receptúra arra vonatkozóan, hogy hogyan válthatnánk ki a GM szója alapanyagot repce, napraforgó, és kukorica melléktermékekből. Erről szóló részletes tájékoztatást később ígért az államtitkár.

A magyar szója érdekképviseletét ellátó Magyar Szója Nonprofit Kft. nevében felszólaló Dr. Novák László elmondta, a rövid idő alatt, a termeléshez kapcsolódó támogatás okán ugrásszerűen megnőtt szójaterület kihívás elé állította az ágazat szereplőit. A szervezetbe tömörülő fajtatulajdonosok, vetőmagtermelők, feldolgozók, kereskedők felelőssége megnőtt, hiszen a tudásalapú termelést megkívánó szójatermelés csak akkor lehet eredményes, ha a több évtizedes tapasztalatot különböző fórumokon átörökítik a köztermesztésnek. A Magyar Szója Nonprofit Kft. kezdeményezésére új egyesületet alapítottak Magyar Szója Egyesület néven, amely egyrészt lehetővé teszi a szakmai tömörülés körének bővítését, ezáltal lehetőséget ad a termelők belépésére az egyesületbe – jelképesnek mondható, mindössze 5000 Ft éves tagdíj ellenében – továbbá az ágazat kormányzati irányba történő érdekérvényesítését is hatékonyabbá teszi. Az egyesületben folyó munka továbbra is a szójatermelés ismereteinek átadására irányul, illetve a hatékony piacra kerülést szolgáló információáramlást állítja középpontba.

A Road Show sátorhelyi helyszínén a Bóly Zrt. szakemberei várták az érdeklődő gazdákat. A Magyar Szója Nonprofit Kft. munkatársai ügyeltek arra, hogy a 18 fajtát tartalmazó kísérleti sorban az általuk delegált különböző érésidejű fajták eltérő termelési célokra és termesztési körülményekre legyenek alkalmasak, ezzel is demonstrálva a fajtaválasztás fontosságát. Az idei évjárat segítségre volt ebben, e kisparcellás kísérletekben az azonos feltételek ellenére jól kirajzolódtak a különbségek.

Mayerné Nemere Vera, a Bóly Zrt. fejlesztőmérnöke szerint a fajtasor jól bemutatja az eltérő hazai körülményekre ajánlható repertoárt. A termelőnek mindenképpen előre kell informálódni a fajtákról annak függvényében, hogy étkezési vagy takarmányozási célra kíván-e szóját termeszteni, továbbá a talajtípus, a helyi mikroklíma, illetve a rendelkezésre álló eszközállomány is befolyásolják a fajtaválasztást. Fajtabefolyásoló tényező például az alkalmazott sortávolság is, hiszen a tapasztalatok és kísérletek alapján optimális 45–50 cm-től lényegesen eltérőekkel, 76 és 24 cm-rel is találkozunk a gyakorlatban. Ennek oka általában a 45 cm-es vetőgépek és kultivátorok hiánya. Ha a technológiai feltételek nem teszik lehetővé az optimális sortávra vetést, akkor olyan fajtát érdemes választani, amely a lehető legjobban tolerálja a szűkebb/szélesebb sortávot – hívta fel a figyelmet a szakember.

Erre is jó lehetőséget ad a különböző növekedési tulajdonságokkal rendelkező fajták összehasonlítása.

Megkérdeztünk jelenlévő szakembereket, hogy ebben a pillanatban mit tekintenek a legnagyobb kihívásnak szójában?

Dr. Balikó Sándor:

„Képzés-továbbképzés-önképzés” – régi vesszőparipám ez a szójatermesztés kapcsán. Forrásokkal rendelkező szakmaközi szervezet létrehozása vezethet e cél eléréséhez, hiszen a képzéseket, továbbképzéseket önerőből nem képes finanszírozni a Szója Nonprofit Kft. Annak ellenére mondom ezt, hogy a Szójaszövetség felvállalta és teljesíti is a széles körű tájékoztatás feladatkörét, e Road Show is bizonyítja ezt. Tavaly közel 5000 termelő szójázott több-kevesebb sikerrel, akik az idén kitartottak és újra vetettek szóját, már 2 éves tapasztalattal rendelkeznek két eltérő évjárattal szembesülve, ami elegendő lehet ahhoz, hogy az idei nagyobb profitot eredményező termelést megízlelve folytassák a szójatermelést. Sok-sok idő és hosszas tanulási folyamat a szójatermelést elsajátítani. Hasonlóan lassú folyamat, mint egy gazdaságban a szójatermelést elkezdeni, majd a GMO-mentes takarmánnyal hizlalt állattartásig eljutni.

Dr. Bárány Sándor:

A hazai szójatermelés aktuális kihívása a szójatermelés technológiai elemeinek elsajátítása és folyamatos fejlesztése. Minden termelés technológiai hiba (elővetemény, talajművelés, fajtaválasztás, vetés, gyomirtás, betakarítás) a termés valamilyen arányú csökkenését eredményezi. A technológiai elemek között kiemelkedő jelentőségű a növényvédelem szerepe. A szója a maga 70 000 hektár körüli területével még mindig „kicsi” kultúrának számít. Ezért a növényvédő szer gyártó cégeknek nem éri meg új hatóanyagok, új technológiai eljárások kidolgozása és bevezetése. Az egyre szűkülő  palettából kell megoldanunk a szója teljes gyommentességét (lásd: parlagfű probléma), a gombabetegségek és rovarkártevők elleni védelmet. Mindez jelentősen felértékeli a hozzáértő növényvédő szakemberek szerepét. A másik fontos kérdés, a szójatermesztés integrációjának megvalósítása. A nagy feldolgozó üzemek homogén, nagy tömegű árut szeretnek felvásárolni. Ezt a közepes vagy kis, családi gazdaságok integráció nélkül nem tudják teljesíteni.

Popovics Tamás (Galldorf Zrt.):

Ma a legnagyobb kihívást az itthon megtermelt szójabab esetén a takarmány- és a növényolajipar által elvárt beltartalom jelenti. Csak megfelelő nyersfehérje és nyersolajtartalom mellett éri meg feldolgozni a szóját. Tudnak-e, képesek-e a termelőink a fajtaválasztáson túl megadni mindent a szójának azért, hogy magas nyersfehérje- és nyersolaj-tartalmú szójababot állítsanak elő? A hazai termőterület lassan, de biztatóan nő, a fehérjenövény támogatás még elérhető, az elállított mennyiséget az utolsó szemig elviszik a kereskedők és a feldolgozó cégek. Kell ennél jobb feltételrendszer egy ipari növénynek? Az időjáráson kívül szinte minden rajtunk múlik, nekünk kell megadni mindent a szójának annak érdekében, hogy a piac által elvárt beltartalmú, 3-4 tonnás termést takaríthassunk be hektáronként.

Farkas Ferenc (Euralis):

Európa és Magyarország legnagyobb GMO-mentes szójanemesítőjének képviselőjeként az utóbbi hetekben több szójabemutatón vettem részt az Euralis európai termékmenedzserének (Francois Paybou) társaságában és a legnagyobb kihívásnak a helyes technológia megválasztását tartjuk még mindig. Kicsit a repcére emlékeztet a történet, sokan olyanok is beleugrottak a termesztésébe, akiknek sem tapasztalatuk, sem megfelelő technikai/technológiai felkészültségük nem volt a szójához, és csalódottság lett a vége. Meg kell találni a régiónak megfelelő koraiságú fajtát (fémzárolt vetőmagot), ehhez a tőszámot, megfelelő inokulumot és vetési időt. Kiemelten fontos a gyomirtás, valamint a betakarítás időpontjának és a használandó betakarítónak a kiválasztása. Ne csak a támogatásért termeljünk szóját, hanem profitért! Csak felkészülten, szakmai tudás birtokában tudjuk elérni, hogy Magyarország önellátó legyen a GMO-mentes szójából!  Ehhez nyújthat hathatós támogatást a Magyar Szója Egyesület.

Seiwerth Márton (Lajtamag Kft.):

Fiatalságomból, illetve az édesapámtól ellesett szemléletből fakadóan fontosnak tartom, hogy a régi bevált dolgok mellett folyton keressük az újat, a mást, amiből az idő előrehaladtával ugyancsak jól bevált dolgok alakulhatnak ki. Ilyen lehetőségnek látom a szója helyzetét Magyarországon. A 2016. évi szezon megmutatta: a régi bevált kukorica-, búzatermelésre berendezkedett magyar termelőknek el kell gondolkodni, hogy a jövőben hajlandóak-e magukat kitenni olyan veszélynek, hogy az alacsony terményárak miatt jövedelmezőségük veszélybe kerül. A szója esetében a növény jövedelmezősége a biztos ár, ami a kapható támogatás mellett jelentős mértékben a termesztéstechnológián múlik. Ebben látom én a kihívást! Mennyire lesznek képesek a termelők azt a tudást elsajátítani, amellyel biztosan tudják hozni a 3-4 tonnás termésátlagokat? Szerencsére ebben nem maradnak egyedül, hiszen a Magyar Szója tevékenysége pont ezt a szaktudás hiányából fakadó űrt hivatott kitölteni.

- ga -

A cikk szerzője: Gáspár Andrea